Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Államalapító királyunk küszöbönálló ünnepe előtt egy többszörösen a személyéhez és kultuszához kapcsolódó műemlék templom bemutatásával tisztelgünk. A Veszprémtől hat kilométerre, a Déli-Bakony lábánál fekvő település neve 1343-ban „Zentkiralzabady”-ként írva szerepel a veszprémi regestában. A régi magyar forrásokban csak Szent Királyként emlegetett István nevét őrző helynév második tagja arra utal, hogy a falu lakói kiváltságot nyertek bizonyos kötelezettségek, szolgálatok alól. A hagyomány szerint e szabadságjogot éppen Szent István adományozta a királynéi vár szomszédságában lévő településnek. Nem csoda hát, hogy a hely Árpád-kori eredetű plébániatemploma is az ő nevét viseli.
Szentkirályszabadja ma 1600 lelkes község. A veszprémi fennsík peremén, a Balatonra meredeken nyíló Malom-völgy fejénél lévő települést szerencsére megkerüli az Almádiba vezető országút, a község mellett elrobogó autósok ezrei előtt viszont rejtve marad a falu közepén található műemlék templom. A kisebb dombhátra épült egyhajós, félköríves szentélyzáródású egyháznak első pillantásra feltűnnek rendhagyóan nagy méretei. Különösen a nyugati oldalon álló vaskos, saroktámpilléres torony arányai lépik túl a falusi templomoknál megszokottat. Földszintjén csúcsíves előcsarnok vezet a főbejárathoz, az emeleteken vörös homokkőből faragott, gótikus kőrácsos ablakok nyílnak. Az építmény minden részlete (az 1908-as toronysisakot kivéve) XV. századi keletkezéséről árulkodik, azonban a mögötte lévő tágas hajó és a nagy ívű szentélyapszis a XIII. századi, első építési periódus formajegyeiből mutat egész készletre valót. A déli homlokzaton és a körfalon tölcsérbélletes román kori ablakok sorakoznak, a hajó lábazatánál befalazott kora gótikus ajtókeret bukkan elő, de szinte minden későbbi átalakítás nyomai ott maradtak a vakolat alatt. Középkoriak a támpillérek, és eredeti formájában áll az északi oldalhoz csatlakozó sekrestye is.
Különösen értékes az előcsarnokból a karzat alá nyíló, pálcatagos kőbélletű késő gótikus kapuzat, amelyet a Rátold nemzetségbeli Gyulaffy család faragott címere díszít. A templombelső – a bútorzat, szószék és a márvány főoltár – azonban már a barokk kor ízlését tükrözi; az 1789-ben végzett átalakításkor készült a hajó csehsüvegboltozata is. Építtetőjének, a Rosos családnak sírhelye a sekrestye mellett látható.
Szent István király hosszú, 41 esztendeig tartó uralkodása végén úgy térhetett örök nyugalomra, hogy hite által és törvényei erejével megalapozta a magyar katolikus egyházat. Országában templomok épültek, amelyek történelmünk viharaiban többször is elpusztulhattak bár, de mindig újjáéledtek romjaikból. Az ősi Szentkirályszabadja hét és fél évszázad során formálódott templomával névadója nagyságát hirdeti.
