Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Jézus tanítványai közül leggyakrabban Péter, András, Bertalan és Pál apostol nevével találkozunk Árpád-kori templomaink védőszentjeként. Az idősebb (compostellai) Szent Jakab patrocíniumai a középkori zarándoklatok nyomán terjedtek el a Dunántúlon és a Felvidéken, az ifjabbik Jakab és Fülöp apostol csak ritkán – és rendszerint párban – szerepel egyházi oltalmazóként. A legendárium szerint Fülöp, amidőn Hierapolis városába érkezett, a hitetlenek azt a házat, amelyben megszállt, faággal jelölték meg, hogy majd másnap reggel rátámadnak és megölik. Hajnalra azonban csodálatos módon minden házat hasonló zöld ággal jelölt meg egy jótét lélek, meghiúsítva ezzel a gonoszok tervét. Mások szerint Jakab és Fülöp mártírhalála fához kapcsolódik, de mindenképpen a két vértanú apostol névünnepéhez (május 1.) fűződik az ősidőktől fogva ismert májusfaállítás hagyománya. Meggondolandó, hogy Jézus első követői halászok voltak, akik nemcsak a Genezáret-tó halaira, de a jámbor lelkekre is kivetették a hálójukat – és talán ezen a hosszú úton juthatunk el a kis Balaton-parti faluba, Révfülöpre, amely az egyik apostol nevét viseli.
Oklevélben 1211-ben említik először Fülöp falut a tihanyi bencés apátság birtokainak határleírásában. Ekkor már minden bizonnyal megvolt plébániatemploma, amelynek megmaradt falait a mai Kővágóörs–Révfülöp vasútállomás közvetlen közelében, a sínektől a tó felé eső kis térségen találjuk. Az 1962-ben feltárt és konzervált templom egyhajós, keleten négyzet alaprajzú szentéllyel, amelynek déli oldalához szintén négyszögű sekrestye kapcsolódik. Az épület teljes belső hossza 13 méter, amelyből kilenc jut a hajóra és négy méter a szentélyre. A nyugati oromzat és a diadalív fölötti harántfal magasan áll, mutatva az egykori tető hajlatát; az erős mészhabarcsba rakott, közelben bányászott vörös homokkőből épült, méteres vastagságú hosszfalak pedig pontosan jelzik az épület eredeti arányait. A hajó fala már nem éri el az ablakok vonalát, a déli oldalon csupán egy egyenes szemöldökű bejárat kerete látható, azonban a nyugati homlokfal tengelyében megmaradt egy rendkívül szépen szerkesztett és faragott, félköríves, vörös kő bélletű kapuzat. Formája egyértelműen a XIII. századra datálja a műemlékként védett romot, amelyet két esztendeje, a millennium alkalmából újból restaurálták.
Szent Fülöp apostol nevét a templomon és a török időkben elnéptelenedett településen kívül a tópart fölé magasodó Fülöp-hegy is viseli. A 277 méteres csúcsról tágas kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére: balra a Tihanyi-félsziget, szemközt Boglár kettős hegyének kontúrja rajzolódik ki. Az északi partnak e pontja ősidőktől fogva megbízható átkelőhely a déli partra. A tófenék fokozatosan mélyül, a talaj kemény, kavicsos iszap, a hegytetőről szemmel követhető az időjárás változása és a vízi járművek mozgása. Révfülöp és Balatonboglár között menetrendszerűen közlekednek az átkelőhajók késő tavasztól kora őszig.
