Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Emlékezetes Szilveszter-éj játszódik Lőcse városában Mikszáth A fekete város című bűbájos regényében. A naptár 1699-ből 1700-ba fordulását a Szepesség székhelyének polgárai a történet televíziós változatában a műemlék város eredeti díszletei – az árkádos városháza, a gótikus Szent Jakab-templom, a reneszánsz patríciusházak és a hírhedt szégyenketrec – között ünneplik. A filmben másutt többször is feltűnik egy dombtetőn álló, szemet gyönyörködtető karcsú torony: a „fekete várostól”, Lőcsétől tíz kilométerre lévő Csütörtökhely ódon templomáé.
Ezen a környéken, a szepesi lándzsások legendás földjén jártunk már (legutóbb sorozatunk november 29-én megjelent részében Káposztafalván). A XI. századi magyar királyság északi gyepűje mentén létrejött tíz határőrfalu központja éppen Csütörtökhely volt, azaz 1263-ban felbukkant nevén: Villa Sancti Ladislaii, Szentlászlófalva. Csak 1310-től jelenik meg a fontos település heti vásárnapját megjelölő Csütörtökhely név, a szepesi szászok nyelvén: Donnersmarkt. A plébániatemplom Szent László király titulusát azonban a német ajkú lakosok is végig megtartották.
A Lőcséről Poprád felé vezető országút mentén, kőfallal kerített temetőkertben álló templom magas, árkádos, négy fiatornyos sisakú tornyának vaskos falai s az emeleten nyíló kettős ikerablakok tanúsítják az épület román kori eredetét. Arányain, alaprajzi méretein kívül régi feljegyzések is utalnak rá, hogy a XIII. századi épületet nem sokkal később kéthajóssá bővítették. A gótikus diadalívvel elválasztott, egyenes záródású szentélyt ekkor boltozták be csúcsíves, kőbordás kereszthéjazattal. Még a középkorban kétszakaszos sekrestye és csigalépcsős padlásfeljáró készült az északi oldalán, de igazán jelentős építkezésre az 1460–70-es években került sor. Ekkor Szapolyai Imre nádor, Mátyás király főembere a templom déli oldalához pompás arányú emeletes kápolnát építtetett temetkezési helyül. A hálóboltozatos, széles, osztott ablakokkal áttört falú kápolnát 1473-ban szentelték fel Nagyboldogassszony tiszteletére. (A szepesi gróf Szapolyai István már 1472-ben megkezdte egy másik hasonló sírkápolna építését a közeli Szepeshely Szent Márton-székesegyházának déli oldalán.) A magyarországi gótika művészetének kiváló kutatói és értékelői – Divald Kornél, Csemegi József, Entz Géza és mások – egyenesen a világhírű párizsi Sainte-Chapelle-hez hasonlították a csütörtökhelyi kápolnát pompás arányai és remek mívű részletei miatt, amelyek a királyi építkezéseken – Bécsben, Pozsonyban, Budán, Kassán és másutt – dolgozó mesterek tudását dicsérik.
Azért nem árt némi óvatosság a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna megtekintésekor, mert az eredeti építészeti formákat és arányokat erősen elfedik a XIX. század végi restauráláskor készült újgótikus részletek, díszítések. A Schulek Frigyes tervei alapján végzett historizáló renoválás eredménye azonban a torony erdélyi stílusú, magas sisakja is – amely olyan kedves hangulatot kölcsönöz a Mikszáth-történetből készült filmnek.
Ludwig Emil, mno.hu
