Magyarország felső részében 1793 nyarán tett utazása során Teleki Domokos, egy erdélyi nemes ifjú ezt jegyezte föl útinaplójában: „Zólyom, Vetusolium, Altsohl, egy régi város; a Garam vizénél fekszik. Szabad királyi bányaváros és derék helység. Lakosai majd mindnyájan tótok, kevesebben németek. A város déli részében egy hegyecskén a vár fekszik, melyben Mátyás király gyakran mulatott, és azért nagy épületeket is emeltetett benne, amelyeknek helyét most egy újabb kastély foglalja, melyet a várral együtt a g. Esterházy família bír. Ebben a várban tartotta Bethlen Gábor fejedelem a magyar koronát, minekutána azt a posonyi vár megvétele után kezére nyerte. Zólyom még arról nevezetes, hogy itt I. Lajos király 1378-ban egy lengyel országgyűlést tartott, amelyben leányát, Hedvigist, kit a lengyel Jagelló Ulászló vett feleségül, Lengyelországban a maga következőjének és királynénak nevezte.”
A mai Zólyom várát 1350-ben kezdte építtetni I. (Nagy) Lajos királyunk gótikus stílusban. A vár lovagterme mindmáig fennmaradt, bár az idők folyamán sokat alakítottak, szépítettek a váron. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond király feleségének, Borbálának özvegyi jussként adja Zólyom megyét, a várat, az ott épített királyi házzal egyetemben. A városnak magának hosszabb lélegzetű a története: 1232-ben Zólyomról még csak mint területről esik szó, ám 1244-ben IV. Béla király a településnek már kiváltságokat adományoz, sőt kivonja a zólyomi főispán jogköréből is. Városként Zólyomot először 1326-ban említik. A XV. század közepén húsz évig a huszita hadak központja volt, de Mátyás király visszafoglalta a várat. Az ő idejében ismét visszakapta régi fényét.
A vár olasz formájú várépítmény: alaprajza szabályos téglalap – négy megerősített sarokkiképzéssel –, amely a belső udvar köré csoportosított négy szárnyból áll. Eredetileg csak földszintes, illetve egyemeletes volt. A XVI. század közepén reneszánsz stílusú pártázattal s új tornyokkal látták el a várat, a török veszedelem hírére megerősítették.
Zólyom várában született 1554-ben Balassi Bálint, ahogy rokonától, Balassa Andrástól tudjuk, itt „lett 20 octobris 9 órakor, szombat napon”. A költő gyermekkora egy részét is itt töltötte. A vár ugyanis ekkor a Balassi (Balassa) család tulajdonában volt hatalmas birtokokkal együtt, amely birtokok Nógrádba, Liptóba, Hontba, Barsba is átnyúltak.
Sokat szenvedett Zólyom vára és környéke a törököktől. Balassa utódai folyton küzdöttek velük, az oszmán hadak egy ideig a vár környékét is behódoltatták. Ugyancsak egyik központja volt a Zólyomi-medence a kuruc–labanc harcoknak. Bercsényi Miklós gróf, II. Rákóczi Ferenc főgenerálisa Zólyom vára alatt 1703 novemberében győzelmet aratott a császáriakon, egy ideig tartották is a várat a kurucok, de Bercsényi 1708-ban felgyújtatta. A vár sokáig romokban hevert, de később rendbe hozták, s a kuruc háborúk megszűntével a bécsi haditanács sem bontatta el. Igen sokáig hivatalok kaptak helyet a várban. A csehszlovák állam 1950 után renováltatta, s múzeumot rendezett be benne. Ma XVI–XVII. századi külsejét viseli.
Zolnay Lászlóval és családjával együtt látogattuk meg Zólyom várát. Miközben én fényképeztem, ők a teremőrrel beszélgettek, aki szlovák volt, de egy keveset tudott magyarul. Egyszer csak nevetésre lettem figyelmes. Kíváncsiskodásomra elmondták, hogy a teremőr azt találta mondani, ott, a nagy függöny mögött, az irodában született Balassi Bálint. Csodálkozva nézett ránk az idős úr, azt hitte, hogy rosszat vagy valótlant mondott. Sietve nyugtattuk meg: nem, nem tévedett. Csak az irodán nevettünk.
Móser Zoltán, mno.hu