Ha valaki látta az 1950-es években az óföldeáki templomot és megnézi most, rá sem ismer. De hát ez sokat és sokszor újult meg, a patrónusa is többször változott.
Sőt, a falu is „vándorolt”, ha jól számolom legalább háromszor. A Száraz-ér egyik fattyúága magas partján, a Batidai sík vizeivel is körülölelve található az a plató, amelyen az Árpád-kor óta lakott „Fewldeak” terül el. E kiszélesedő földhát délkeleti negyedében áll a templom. Az első patrónusa Szent Márton volt. Az 1723-as betelepülést követően új védőszent, Szent László oltalmazta a kijavított templomot és Földeák lakóit. Az újföldeáki ugyancsak Szent László tiszteletére emelt egyház felépülésével (1847) a régi templom elvesztette jelentőségét, magtárrá alakították át. Majd 1922-24 között mégis restaurálták. Ezt a kibővített óföldeáki öregtemplomot Glattfelder Gyula megyés püspök 1924-ben Szűz Mária kegyelmébe ajánlotta.
.jpg)
„Fewldeak” templomáról és az azt körülvevő árokról a legkorábbi ábrázolás Lázár Deák 1528 körüli Magyarország-térképén látható. Figyelembe véve, hogy a török aligha egyezett volna bele saját fennhatósága alatti területen ellene is felhasználható erősség kiépítésébe, feltételezhetjük, hogy a XVI. század első harmadában már meg kellett épülnie a tornyokkal is ellátott védőfalnak. Ennek építése az 1520-30 körüli évekre keltezhető.
A zömében máig fennmaradt ma is álló templomépület középkori magja a XV. század második felében épülhetett. Annyi bizonyos, hogy 1429-ben már állt itt egy templom. A templom gótikus boltozatai elpusztultak, és a XVI. század elején a templomot síkfödémmel fedték be. Az 1528 táján még sík födémű hajót beboltozták, majd ennek leomlása után a XVIII. században kazettás famennyezettel fedték be. A templomot 1874-ben hosszirányban bővítették.
A régész szerint a középkori Földeák arról a Philippus diaconusról lehet elnevezve, akit segítőül 1035-ben Gellért püspök hívott a szervezés alatt álló csanádi egyházmegyébe. Borovszky Samu magyarázata szerinte a Óföldeák falu föltételezett régi neve Deákfalva, amely két részre oszlott. Volt Földeákfalva és Aldeákfalva. Az előbbi alakból rövidült volna a mai falunév. „Nézetünk szerint – írja Bálint Sándor – azonban a sűrűn előforduló középkori Fyldeak, Fyldiak, továbbá a népnyelvi Füldeák alakok megengedik annak föltételezését, hogy egyszerűen bizonyos Fül ( A középkori, fallal övezett, cintermes gótikus templom építéséről az egykori plébános följegyezte azt a mondai hagyományt, hogy a kelyhes csehek építették. Ezzel kapcsolatban érdemes meghallgatnunk Móra Ferencet is, aki így ír: „Alföldi csehekkel Öttömösön találkoztam legelőbb, lehet vagy nyolc esztendeje. Valami középkori falucska omladékait ásattam én ott ki. Előkerült vagy nyolcvan csonttetem. Gyűrűk, gombok, boglárok voltak velük, mindnyáján rajta az Anjouk firenzei lilioma. S ahogy én ott Lajos királyról okosítom az embereimet, azt mondja az öreg Szemerédi: – De hallja, mégis csak a csehök építöttek itt valaha templomot. Mindég úgy hallottam én a régi öregöktül. Én azóta akármerre járok a szegedi tanyák közt, mindig ezzel a gyanúval találkozom. (…) Hogy milyen alapon, annak nincs megmondhatója.” A többször át- és újjáépített templom első műemléki helyreállítására 1923-1924 között került sor. A legutolsó, közel tíz évig tartó régészeti kutatásokat Béres Mária vezette. Ekkor elnyerte a mostani, vagyis az eredeti formáját. (Szükséges megjegyeznem, hogy annak a templomról szóló kis füzetnek is ő a szerzője, ahonnan a leírásokat és adatokat vettük.) Szöveg és kép: Móser Zoltán
