Bős a XIX. század derekáig Amade-birtok, a család csallóközi jószágainak (Várkony, Felbár, Lakszakállas, Apácaszakállas, Szilas, Csilizpatas stb.) központja; 1468-tól mezőváros, vásárokkal. A hatalmas bősi kastély a XVII. században épült reneszánsz stílusban; a XVIII. században barokkosították. Jelenleg e kastélyban öreg s beteg embereket ápolnak. Ez lehet az egyik oka, de talán a gondozatlan park látványa is hozzájárult ahhoz, hogy szomorú emlékkel távoztam innen. Pedig előtte a híres nagyváradi püspök, Ipolyi Arnold könyvében talált beszámoló nagyon is föllelkesített.
Ő még a Pozsony vármegyei Zohor plébánosaként 1856 késő nyarán beutazta a Csallóközt, és erről a Vasárnapi Újságban be is számolt. Ott írt a híres bősi kastélyról. A település nevével kapcsolatban ezt jegyezte meg: „…mint neve gyaníttatja, a besenyők egyik régi székhelye. Sáncokkal és tornyokkal erősített egykori várkastélya, jelenleg újabb ízlésben nyaraló palotává átalakítva, csinos angolkert közepett áll. Már 1242-ben a hely a Gutkeled nemből származó Omodék vagy Amadék birtoka levén, nem egy hőst és kitűnő férfit adott a honnak.”
A Gút-Keled nemzetség ősei és névadói az 1093-ban említett Gút ispán és az 1111-ben fölbukkanó Keled bácsi ispán. Birtokaik Fejér, Bereg, Szatmár, Bihar és Szabolcs vármegyében feküdtek. Első kiemelkedő tagja István királyi főlovászmester, országbíró, aki 1259-ben hunyt el. Számos magyar történelmi család sarjadt ebből a nemzetségből, közülük származik az Amade-ág is.
Ez a család már Ipolyi idejében kihalt. „Az utolsó Amade nagy zenekedvelő és udvari zenegróf lévén, idejében számos zenészi nevezetességek látogatták e helyet. Így lőn a hősök sasfészke csiripölő verebek vagy csak hangversenyző csalogányok lakává.” Ez a gróf pedig Amade Tádé (1783–1845), Amade László unokaöccse volt. „Tádét műkedvelő zenésznek, jó zongoristának és rögtönzőnek ismerték, aki komponált is – olvasom Koncsol László jegyzetében. – Az 1809-es nemesi felkelés egyik lovaskapitánya, 1831-től császári és királyi zenegróf. Tiszte Ausztria zeneéletének fejlesztése volt.” Ebben a minőségében lett Liszt Ferenc egyik mecénása.
Móser Zoltán, mno.hu