A Wagner-napok a Müpa sikertörténete. A 12 éves rendezvény hamar nemzetközivé vált, és még a New York Times is méltatta – mondta el Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója május 29-én, beharangozva az idei Budapesti Wagner-napokat. A vezérigazgató kiemelte: speciális játékmód jellemzi a program keretében bemutatott Wagner-előadásokat.
Még 2006-ban, páratlan nemzetközi sikerrel, két elsöprő erejű Parsifal-előadással kezdődött a Budapesti Wagner-napok története, amely kitüntetett rangú Wagner-kultuszhellyé avatta a kiváló akusztikájú, kivételes színpadi adottságokkal és dimenziókkal rendelkező Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet. Az elmúlt 12 év során a Wagner-rajongók ünnepévé vált eseménysorozat az úgynevezett teljes „bayreuthi kánont”, vagyis a szerző életében a Zöld Domb tetején álló Festspielhausban bemutatott mind a tíz operát színre vitte, évről évre különleges kísérőprogramokkal – dalestekkel, beszélgetésekkel, filmvetítéssel, kiállításokkal – egészítve ki az élményt.
|
Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője
Fotó: Csákvári Zsigmond |
„Az egyik művészi cél az volt, hogy felfedezzük a Wagner-drámákban rejlő zenei és színpadi finomságokat. Wagnerről azt hiszik, hogy bombasztikus a zenéje, és minden érzelme túldimenzionált. Meg akartam mutatni, hogy ez nem igaz. Érzésem szerint a túlságosan hősies és bombasztikus előadásban elvesznek az apró emberi reakciók, amik nagyon fontosak Wagnernél” – fogalmazott egy interjúban az eseménysorozat egyediségéről Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője, aki a sajtótájékoztatón is kiemelte: amellett, hogy szeretnénk a közönségnek örömet okozni, az is fontos, hogy új oldalról, más szemszögből mutathassuk be Wagner műveit.
Ebben a teremben másképp szól Wagner, itt, a Müpában mintha új ablak nyílt volna Wagner zenéjére – emelte ki a karmester.
A nemzetközi rangú fesztivál a 2018/2019-es évadtól önálló arculatot kap: Richard Wagner újító szellemisége jegyében az alkotók egy igazán 21. századi, modern vizuális világot képzeltek el, amelyhez a digitális technológiát hívták segítségül.
|
Tóth Andrea, a Geometry cégcsoport kreatív igazgatója
Fotó: Csákvári Zsigmond |
„A kreatív koncepció alapjául a wagneri életmű egyik legjellegzetesebb sajátosságát, a vezérmotívum-rendszert választottuk, mert úgy éreztük, ez egy olyan egyedi jellemzője a zeneszerző munkásságának, amelyre lehet és érdemes is építeni. Ezeket a vezérmotívumokat szerettük volna képpé varázsolni, megjeleníteni egy modern, dinamikus arculatban” – nyilatkozta Tóth Andrea, a Geometry cégcsoport kreatív igazgatója.
Az audiovizuális szakemberek és kreatív mérnökök által megalkotott speciális szoftver alapja a hangképelemzés, amely a vezérmotívumokban megszólaló különböző hangszereket, hangszercsoportokat egy-egy vonalnak felelteti meg. Ezek a vonalak különböző színű és irányú vektorokból épülnek fel, amelyek valós időben kapcsolódnak össze a képernyőn, így hozva létre azt a látványos animációt, amely az arculat alapját képezi.
|
Fotó: budapestiwagnernapok.hu |
Tóth Andrea a sajtóeseményen kiemelte: Wagner újító szellemiségét szerettük volna bemutatni az új arculatban. Ehhez a csapattagok is beleásták magukat Wagner életművébe.
Az volt a kérdés: hogyan tehetjük láthatóvá Wagner zenéjét?
Végül dinamikus arculat jött létre, amely évről évre meg tud újulni.
Újító és modern megközelítésekkel a Budapesti Wagner-napokon természetesen nemcsak az arculatban, hanem a színpadon is találkozhatunk. A rendezvénysorozat 2018-ban a szerző három nagyszabású zenedrámáját vonultatja fel: Trisztán és Izolda lenyűgöző szerelmének történetét ezúttal új előadásban élvezhetjük, amit az olasz színház kiválósága, Cesare Lievi állít színpadra olyan énekesekkel, mint az elismert Wagner-énekes Anja Kampe és a keresett német hőstenor Peter Seiffert. A szerelem és a szenvedély központi eleme a Tannhäusernek is: Matthias Oldag a ma emberéhez szóló rendezésében Erzsébetként újra a lenyűgöző Szabóki Tündét hallhatjuk, a címszerepben pedig a kitűnő amerikai hőstenor, Stephen Gould gondoskodik a katartikus élményről.
Idén új szereposztásban tér vissza Kovalik Balázs 2015-ben hatalmas sikert aratott, rendhagyó rendezése, A bolygó hollandi, címszerepben a népszerű svéd baritonnal, John Lundgrennel, Sentaként pedig a világ operaházaiban rendszeresen megforduló Elisabeth Striddel. A 2015-ös előadásból DVD-változat is születetett, mely május 29-én jelent meg.
|
Fotó: Csákvári Zsigmond |
Igazi ínyencségnek ígérkezik a finn Camilla Nylund Wagner-estje is, ahol a mester ritkábban hallható dalai mellett más 19. és 20. századi zeneszerzők – köztük Sibelius, Mahler és Strauss – művei is felcsendülnek.
Ha a Wagner-napokról van szó, sok idő nem telhet el a legendás tetralógia, A nibelung gyűrűje nélkül, amely egy év szünet után, 2019-ben frissített változatban tér vissza.
A teljes ciklus két alkalommal lesz látható mások mellett olyan világsztárok közreműködésével, mint Johan Reuter, Albert Pesendorfer, Stuart Skelton, Catherine Foster, Stefan Vinke, Gerhard Siegel és Lauri Vasar.
A Budapesti Wagner-napok ideje alatt idén először a BKK Müpához érkező hajójárata rendhagyó menetrend szerint, az esti előadásokat követően is közlekedik majd, így akár a Dunán utazva is érkezhetnek és távozhatnak majd a nézők.
|
Fotó: budapestiwagnernapok.hu |
ELŐADÁSOK:
Wagner: Trisztán és Izolda – 2018. június 7., 13., 16., 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Wagner: A bolygó hollandi – 2018. június 8., 10., 18:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Wagner: Tannhäuser – 2018. június 14., 17., 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Wagner és a kortársak – Camilla Nylund dalestje – 2018. június 15., 19:00
Fesztivál Színház
TOVÁBBI PROGRAMOK:
Wagner: A bolygó hollandi – a Müpa dokumentumfilmje – 2018. június 10., 16:30
Előadóterem
Wagner: Tannhäuser – A Müpa dokumentumfilmje – 2018. június 15., 17:30
Előadóterem
Kultúra.hu