Idén május 24-én 100 éve lesz annak, hogy bemutatták Bartók egyetlen, ám világhírű operáját, A kékszakállú herceg várát a Magyar Állami Operaházban.
A jubileum tiszteletére az évforduló és június 5. között az Opera két ikonikus rendezést megidézve és egy vadonatúj produkciót is színpadra állítva mutatja be a darabot, minden alkalommal egy-egy kortárs párdarab koncertszerű előadásával.
A kékszakállú herceg vára az elmúlt 100 év során 13 rendezésben, összesen több mint 530 alkalommal került színpadra az Operában. Lehetetlen felsorolni azokat a világhírű énekeseket és karmestereket, akik részt vettek e produkciókban, nem beszélve a mű külföldi interpretációiról. A május 24-én debütáló 14. Kékszakállú-rendezést a dán Kasper Holten, a londoni Királyi Opera tavaly leköszönt művészeti igazgatója, a Dán Táncszínház elnöke és az Opera Europa alelnöke készíti a jeles alkalomra. A Budapesten először dolgozó művész nem egy kezdődő viszonyt, hanem egy több mint húszéves párkapcsolatot kíván bemutatni, ahol Kékszakállú sikeres festő, Judit pedig egy, a kezdetben szegény férjéért biztos családi hátterét feláldozó asszony. Az ezúttal soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedő párt Komlósi Ildikó és Palerdi András alakítja.
Egy egyfelvonásos opera esetén mindig izgalmas kérdés, hogy milyen darabbal játsszák együtt az adott művet. A Magyarországon és külföldön egyaránt ismert és elismert operaszerző és karmester, Eötvös Péter dirigensként szembesült ezzel a dilemmával, és komponistaként adott rá választ. Vértelenül (Senza sangue) című operája – mint a fesztiválon elhangzó valamennyi kortárs darab – tudatosan a Bartók-mű párjának készült. A szövegkönyvet Mezei Mari készítette. A szerző 2015-ben bemutatott, tizedik alkotása egy háborús veterán és egy mészárlást túlélő nő fél évszázadra visszanyúló kapcsolatába enged betekintést. Az énekesek száma és hangfaja, a zenekar apparátusa, a zene hossza, nyelvezete és a cselekmény hét jelenetre tagolása mind megegyeznek a Kékszakállúéval, mégsem stílusgyakorlatról van szó, sokkal inkább egy szervesen kapcsolódó, rejtett utalásokat tartalmazó, de teljesen önálló világról. Egy férfi és egy nő, sok titok és fájdalom – ezek a két történet közös pontjai. A mű koncertszerűen, Szegedi Csaba és Meláth Andrea tolmácsolásában, a szerző vezényletével kerül előadásra május 24-én, 28-án és 29-én.
Madarász Iván ötödik, egyben legfrissebb operája, a Prológ ősbemutatója nyitja június 4-én a Kékszakállú100 újabb estjét. A Regös elbeszélése által ihletett műben a főszereplőkön kívül álló, a darab hangulatát megteremtő prózai szereplő ezúttal Balczó Péter tolmácsolásában, énekelve fogalmazza meg mondanivalóját. A koncertszerű, de M. Tóth Géza és a Kedd Animációs Stúdió vizuális koncepciójának és vetített látványának köszönhetően mégis színpadra alkalmazott előadásban Kovács István és Miksch Adrienn is közreműködik. Az operatörténeti centenárium tiszteletére Madarász műve után a látványvilágában a többitől markánsan eltérő kilencedik Kékszakállú-rendezés elevenedik meg az Erkel színpadán. A Nagy Viktor rendezői koncepciója nyomán készülő előadás különlegessége, hogy eredeti díszleteit a nemzetközilegi is elismert építész, Makovecz Imre tervezte. Ezt idézi meg a vetített látvány, melyet a Ready By Wednesday jegyez. Az est Kékszakállúja az a Fried Péter lesz, aki 2006-ban Pierre Boulez vezényletével, Jessye Norman partnereként énekelhette a címszerepet, míg Juditot ezúttal az ugyancsak komoly nemzetközi karrierel rendelkező Lukács Gyöngyi alakítja. Az est két előadásán az Opera Zenkart Medveczky Ádám vezényli.
A fesztivált záró előadáson, június 5-én a kontraszté lesz a főszerep, mivel Vajda Gergely Barbie Blue című operája szólal meg Bartók klasszikusa előtt. Vajda a drámai Kékszakállú víg változatát komponálta meg Anatole France Kékszakállú felesége című elbeszélése nyomán, a szövegkönyvet Almási-Tóth András írta. A módszer gyökerei az antik görög színházig nyúlnak vissza, ahol rendszeresen játszották egy-egy történet tragikus és komikus verzióját ugyanazon az estén. A 2016-ban bemutatott mű számos rejtett utalást tartalmaz Bartók alkotására, miközben merőben új nézőpontból és más végkimenetellel dolgozza fel a jól ismert szüzsét. Barbie szerepében Kálnay Zsófia, Bernardként Molnár Levente lép színpadra, az előadást a szerző, Vajda Gergely vezényli a párdarabbal együtt. A Barbie Blue kontrasztját egy, a centenáriumi előadás külsőségeit megidéző produkció követi. Az ősbemutató tervezője Bánffy Miklós, a Magyar Királyi Operaház akkori intendánsa volt, akinek rekonstruált jelmezeivel és díszleteivel Szinetár Miklós 2014-ben a Kolozsvári Magyar Operában már felelevenítette a jubileumi produkciót. A budapesti Opera tiszteletbeli főigazgatója ezúttal ugyancsak a Ready By Wednesday vetített díszletei között, a Velich Rita és Szelei Mónika által újraalkotott jelmezek segítségével utal vissza a centenáriumi premierre, a címszereplőt és a hősnőt Kovács István és Gál Erika személyesíti meg.
