Vajon mi a közös Beethoven IX. szimfóniájában, Led Zeppelin Moby Dickjében és Tiësto Adagio For Strings című dalában?
A tudósok szerint az, hogy mindegyik nagy mértékben növeli az agyunk dopaminszintjét, amely boldogságérzetünkért fele. Ehhez azonban minden stílusra nyitottnak kell lennünk.
Mindenkinek megvan a bejáratott zenei repertoárja, amelyből szívesen válogat futáshoz, munkához vagy pihenéshez. Szakértők szerint azonban nem árt, ha néha nyitott füllel járunk és vevők vagyunk mások kedvenceire is. A legújabb kutatások szerint ugyanis a változatos zenehallgatással nem csupán fülbemászó újdonságokra tehetünk szert, de a fizikai és a mentális egészségünket is befolyásolhatjuk. A Kultúra.hu most sorra veszi, hogyan hatnak ránk a különböző zenei stílusok.
JAZZ, BLUES
A Hit The Road Jack és a What a Wonderful World című számokat mindenki ismeri, azt azonban kevesen tudják, milyen folyamatok zajlanak a szervezetünkben hallgatásuk közben. A válaszra Doroty Retallack amerikai kutató is kíváncsi volt, ezért 1973-ban izgalmas kísérletbe kezdett. Heteken át különböző zenei stílusokat „mutatott” növényeknek. Első hallásra talán őrültségnek tűnik, de nagy meglepetésére a palánták reagáltak a dallamokra. Mint kiderült: a növények rajonganak a jazzért – és amellett a klasszikus zenéért –, mert sokkal egészségesebben fejlődtek, mint csendben növekvő társaik. Ráadásul két hét után a száraik 15-20 fokkal közelebb hajoltak a hangforráshoz.
De nem csupán a növényekre van jó hatással a jazz. Ez a típusú zene ugyanis olyan hullámokat gerjeszt az agyunkban, amelyektől megnyugszunk, enyhül a fájdalmunk, fejlődik a kreativitásunk és jobban alszunk. Szakértők szerint egyórányi lassú jazz vagy blues hallgatása ugyanolyan hatásfokkal lazít el, mint egy kellemes masszázs.
Persze, ne feledkezzünk meg a vérpezsdítő, gyors ritmusú jazzről sem! A kutatások alátámasztják, hogy ez a műfaj segít összpontosítani, emeli a pulzusszámot, motivál, és növeli a teljesítőképességet is.
KLASSZIKUS ZENE
A Northumbria University kutatói egy kísérletben próbálták igazolni a klasszikus zene agytevékenységre gyakorolt pozitív hatását. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik társaság a teszt kitöltése közben Vivaldit hallgatott, a másik pedig csendben vágott neki a feladatnak. Az eredmény magáért beszél: a zenehallgató csoport tagjait olyannyira inspirálta a klasszikus darab, hogy gyorsabban, pontosabban és kevesebb hibával oldották meg a tesztet.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a klasszikus daraboktól magasabb lesz az IQ-nk. Dr. Kevin Labar egyetemi professzor szerint azért nő a teljesítőképességünk a klasszikus zene hallgatása közben, mert az agyunkban boldogsághormon szabadul fel, a stresszhormonszintünk pedig ezzel párhuzamosan csökken. Ez a folyamat kellemes közérzetet eredményez, amelytől tisztábban tudunk gondolkodni és jobban teljesítünk.
Glasgow-i tudósok egy csoportja azt is kiderítette, hogy a klasszikus zene nemcsak frissebbé teszi az agyunkat, de a lelki fájdalomra is gyógyírként szolgál. A titok nyitja a harmónia. Beethoven, Vivaldi, Mozart és a többi klasszikus ugyanis képes volt tökéletesen reprodukálni azt a harmonikus állapotot a zenében, amelyet egy szerelmi csalódás vagy egy sikertelen üzleti megállapodás után hiányolunk az életünkből. Persze, mondhatjuk, hogy erre a könnyűzene is képes, amiben azért van némi igazság. A kutatók azonban bebizonyították, hogy a szimfonikus művekben a sok hangszer együttesen nagyobb hatásfokkal enyhíti a lelki fájdalmat, mint kedvenc egynyári slágerünk.
ROCK ÉS HEAVY METAL
A szülőket rendszeresen riogatják különböző, nem reprezentatív kutatásokkal, amelyek azt bizonyítják, hogy a rock és a heavy metal agykárosodást, depressziót, sőt akár sátánimádatot is okozhat. Ezeknek a pletykáknak a nagy része alaptalan, de az kétségtelen, hogy nem gyakorol kifejezetten jó hatást ez a zenei stílus az egészségünkre. Az orvosok szerint ugyanis a dübörgő rock- és metal számok – a technóval egyetemben – gyorsítják a szívritmust és növelik a vérnyomást. Emellett számos tanulmány szól a rock és a metal jótékony hatásairól is. Hans-Joachim Trappe, a bochumi Marienhospital Herne Kórház főorvosa szerint ez a zenei stílus segíthet az agresszió levezetésében, a harag, a csalódottság és a frusztráció feldolgozásában, és erősíti az identitást. Persze, ez nem zárja ki azt, hogy bizonyos rajongóknál a „zúzós zene” agresszív viselkedést eredményez, ami vad pogózásba torkollik, ám az biztosan nem igaz, hogy ez a stílus pusztítóan hat a közönségre.
RAP ÉS HIP-HOP
A kutatók a rap és a hip-hop dalokban kevésbé vizsgálták a zenei alap hatását a közönségre, sokkal inkább a szövegre koncentráltak. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint bizonyos rap és hip-hop szövegek segíthetnek leküzdeni a depressziót, és erőt adhatnak céljaink eléréséhez.
Persze ebben a műfajban is sok, kevésbé értékálló sláger születik, ám akadnak olyanok is, amelyek narratívája tabudöntögető és komoly társadalmi problémákat feszeget, ráadásul lehet ugyanolyan lírai is, mint egy vers. Ezt a bookriot.com-on fellelhető rövid kvíz is alátámasztja, ahol a kitöltőknek azt kell eldönteniük, hogy rapből vagy versből való-e az idézet. „Érted meghámoznám a felhőket, mint a friss gyümölcsöt, / hogy villámokat és mennydörgést kaphass tőlem hozományként / És úgy ölelném át a derekadat, ahogy a csillagképek fogják át az eget.” Ez a pár sor bár költői, mégis Mos Def és Jill Scott Love Rain című számából való – érvel a bookriot.com.
POP
A pop zene egyik legjobb tulajdonsága, hogy – a rockkal egyetemben – segít formába lendülni. Egy 2009-es kutatás szerint ezek a ritmusos slágerek motiválnak és plusz energiát adnak edzés közben. Nem ajánlják azonban munkához, mert a kísérletek azt igazolják, hogy aki popot hallgat az irodában, annak kilométerhiánya lesz. Szakértők szerint bár a műfaj nem kedvez a kreativitásnak, jó hatással van az önbizalmunkra, a munkabírásunkra, a nyitottságunkra és a kedvességünkre.
A kutatások tehát azt bizonyítják, amit eddig is tudtunk. A zene hat a személyiségünkre, a teljesítőképességünkre és az egészségünkre is. Szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy csak akkor élvezhetjük a különböző zenei műfajok jótékony hatásait, ha nyitottak vagyunk rájuk és örömünket leljük bennük.
Jámbor-Miniska Zsejke – www.kultura.hu
