Franciaországban 1848 óta töretlen a köztársaság, a királyság intézményének leáldozott. A rojalistáknak azonban ez nem lohasztja a kedvüket, továbbra is azért küzdenek, hogy hazájuk élén újból egyeduralkodó álljon. Ám most királyaspiránsból több is van.
Január közepén 85 éves korában meghalt Orléans-i Henrik, Párizs grófja, aki XIV. Lajos öccsének felmenői vonalán jogot formált a francia tónra. Hívei földön kívüli jelet véltek felfedezni halála időpontjában, ugyanis éppen arra a napra esett, január 21-re, amelyen 1793-ban a konvent guillotine alá küldte XVI. Lajost. A kérdés csak az: az egybeesés vajon kedvező vagy vészterhes eseményeket rejt-e magában? A leghangosabb francia monarchista mozgalom, az Action Française is Henriket ismerte el trónkövetelőként. A nagyapja 1942-es halála óta élvezte ezt a bizalmat a hithű katolikusként, komoly úriemberként ismert Henrik, aki családjával Dreux városában, a királyi kastély mellett lakott.
Két banknál is tanácsadói állást töltött be, majd utolsó éveiben az Aisne megyében található erdő gondozásába kezdett. Nagyanyja hagyta rá, hogy a „királyjelölt” pénzügyileg biztosan álljon a lábán. Kiváló kapcsolalatokat ápolt Charles de Gaulle tábornokkal, volt államfővel, aki 1959-ben kinevezte a különböző hírszerző ügynökségek tevékenységének összehangolására a négy nyelvet anyanyelvi szinten beszélő férfit. Halála után logikus lépésként az ő legidősebb fia, Orléans-i János, Jean d’Orléans, Vendôme hercege követi az uralkodói rangsorban.
Ám más erről másként gondolkodik. Bourbon Lajos, Anjou hercege, akit támogatói előszeretettel hívnak XX. Lajosnak, szintén bejelentkezett a trónért. Ő úgy tartja: mivel a Napkirály, XIV. Lajos családjának, mégpedig V. Fülöp spanyol királynak az egyenes ágú leszármazottja, megkérdőjelezhetetlenül övé a francia trón. Ám a család ezen ága 1713-ban az utrechti megegyezésben lemondott arról a jogáról, hogy valaha is francia király legyen.
A mögötte álló rojalisták azonban nem fogadják el ennek a szerződésnek az érvényességét. Az amerikai színészkülsővel megáldott Bourbon Lajos – aki apai ágon rokonságban áll XIII. Alfonz volt spanyol királlyal, míg anyai ágon Franco tábornokkal – gyermekkora nagy részét Spanyolországban töltötte, erős akcentusa érződik, ha franciául beszél. Később New Yorkban, majd Venezuelában élt, itt ismerkedett össze feleségével, aki dúsgazdag bankárnak a lánya. Bourbon Lajos nem vágyik kizárólagos hatalomra, olyan modern alkotmányos királyságot képzel el Franciaországban, mint amilyen Spanyolországban működik.
Mindkét királyaspiráns érdeklődik a francia politikai események iránt. Például mindkettő szolidaritását fejezte ki a sárga mellényesek megmozdulásaival, együttérzést nyilvánított azokkal, akik szenvednek. Mi állhat emögött? Az, hogy a monarchista mozgalom minden alkalommal ott vonul a sárga mellényesek tiltakozó tömegében. Ha ugyanis sikerülne elérniük fő céljukat, akkor lemondatnák az államelnököt, felszámolnák az V. köztársaság politikai intézményeit, és reményeik szerint újból visszaállna a királyság. Na, ekkor merülne fel az igazi trónviszály!
Szemeteszsák
A napokban megkerültek a svédországi Strängnäs katedrálisából tavaly nyáron eltulajdonított XVII. századi királyi temetési ékszerek. Egy Stockholm közeli park kukájában bukkantak rá IX. Károly (1550–1611) és felesége, Krisztina kicsinyített koronájára és egy országalmára. A hírt nagy megkönnyebbüléssel fogadták a skandináv országban.
A rendőrség jelentése szerint a temetési ékszereken nem találtak sérülést. A hatóságok – ellentétben a lakosság aggodalmával –
mindvégig azt állították, hogy a felbecsülhetetlen értékű ékszereket nem lehet értekesíteni, inkább attól tartottak, hogy a tolvajok beolvasztják azokat.
A két férfi egy szokatlanul forró nyári napon motorcsónakkal érkezett a svéd fővárostól mintegy száz kilométerre keletre fekvő strängnäsi katadrálishoz. A hőség miatt senki nem volt az utcán, és a katedrálisban sem tartózkodtak látogatók.
A férfiak betörték az ékszereket védő üvegbúrát, magukhoz vették a temetési tárgyakat, majd ugyanazon az úton távoztak. Egy szemtanú, aki épp egy fa árnyékában ebédelt, látta őket. Az egyik elkövetőt sikerült elkapni, mivel amikor betörte a fedőüveget, megvágta a kezét, és vérnyomokat hagyott hátra. Az ő tárgyalásának kezdetekor bukkantak az ellopott tárgyakra. Volt már hasonló bűncselekmény Svédországban: hat éve III. János koronázási ékszereit lopták el, később egy ismeretlen bejelentő tudatta a rendőrséggel, hogy egy autópálya mentén hol találják meg az ugyancsak temetési ékszereket egy szemeteszsákban.
Pósa Tibor – www.magyarnemzet.hu