Szabolcsi Bence

Budapesten tanult jogot, irodalomtörténetet és filozófiát (1917-20) és Lipcsében zenetudományt, művészettörténetet és történelmet (1921-23).

Társszerkesztője volt a „Zenei Szemlének” (1926–29), Tóth Aladárral a Zenei lexikonnak (1930–31). Tagjává választotta őt 1936-ban a londoni Royal Asiatic Society, 1938-ban a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1940-ben a Nemzetközi Népzenei Tanács, 1960-ban a finn Kalevala Társaság, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság.

1945-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetörténet-tanára. 1951-ben megalapította és haláláig irányította a zenetörténész-képzés legelső magyarországi műhelyét, a zenetudományi tanszakot. 1950–1956 között az „Új Zenei Szemle”, 1960-tól 1973-ig a „Magyar Zene”, haláláig a „Studia musicologica” c. folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja volt. Ez utóbbinak (Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett halála után szerkesztője lett. 1951–1956, valamint 1959–1961 között elnöke volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Bartha Dénessel együtt szerkesztették a „Zenetudományi tanulmányok” tízkötetes könyvsorozatát (1953–62).

1961-ben megalapította és 1973-ig igazgatóként irányította az MTA Bartók Archívumát, amely 1969 (más forrás szerint 1974) óta az MTA Zenetudományi Intézeteként működik. A budapesti Zenemûvészeti Főiskolán ő alapította meg a Zenetudományi Tanszéket.

Az 1920-as, 30-as években bejárta a Duna menti országokat, hogy összegyűjtse, majd közzétegye a régi magyar zene történeti emlékeit. Útjainak eredményeképpen 1928–1954 között tíz alapvető tanulmányt írt a magyar zene történetéről, a középkortól kezdve a 19. századig. E tanulmányok „A magyar zene évszázadai” c. gyűjteményes kötetekben jelentek meg 1959 és 1961 között. Ugyanennek az anyagnak más elvű, antológia-szerű összefoglalása „A magyar zenetörténet kézikönyve” (1947).

Az 1930-as évek közepétől terjesztette ki kutatásait az egyetemes zenetörténet jelenségeinek és összefüggéseinek vizsgálatára. Ekkor megjelent művei: „Bevezetés a zenetörténetbe” (Budapest, 1936); „A zene története” (Budapest, 1940); „Beethoven” (Budapest, 1947); „Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig” (Budapest, 1948).

Kétirányú – „keleti” és „nyugati” – kutatásainak eredményeit monumentális szintézisbe foglalta fő művében: „A melódia történeté”-ben (Budapest, 1950). Szabolcsi írta az első, tudományos hitelű magyar Bartók-életrajzot (1955).

Új kutatási területet nyitott meg a Liszt kései alkotói korszakát vizsgáló tanulmánya is: „Liszt Ferenc estéje” (Budapest, 1956). Élete utolsó hónapjaiban adta közre válogatott Kodály-tanulmányait: „Úton Kodályhoz”, (Budapest, 1972).

Kutatásainak két fő területét egy-egy hanglemez-antológia formájában is közreadta: „Musica Hungarica” (Budapest, 1965); „Musica mundana” (Budapest, 1975), „Zsidó kultúra és zenetörténet” (szerkesztette Komoróczy Géza, Tankönyvkiadó, 1999).

A Szabolcsi-életmű kiadása Bónis Ferenc szerkesztésében 1977-ben indult meg, de az 5. kötet után (1987) megszakadt. Herder-díjjal (1971) tüntették ki.

A Farkasréti temetőben nyugszik. Nevét viseli a kiemelkedő zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységért évente odaítélt állami kitüntetés, a Szabolcsi Bence-díj.

Híresebb rokonai: Testvérbátyja Szabolcsi Lajos, író, költő, újságíró. Leánya, Szabolcsi Éva, műfordító, irodalomtörténész, fő szakterülete az olasz irodalom. Unokaöccse, Szabolcsi Miklós, Szabolcsi Lajos fia, irodalomtörténész.

Főbb művei magyarul:

• Mozart. Kísérlet; Dick, Bp., 1921
• A XVII. század magyar főúri zenéje; Franklin Nyomda, Bp., 1928 (Magyar zenei dolgozatok)
• A középkori magyar énekmondók kérdéséhez; Egyetemi Nyomda, Bp., 1928
• Tinódi Sebestyén dallamai; Pesti Nyomda, Bp., 1929
• Tinódi zenéje. Tinódi dallamok hasonmásával és átirataival; Tipográfiai Műintézet Nyomdája, Bp., 1929 (Magyar zenei dolgozatok)
• A 18. század magyar kollégiumi zenéje; Bp., 1930 (Magyar zenei dolgozatok)
• Zenei lexikon 1-2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930-1931
• A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamainak kritikai kiadásával; Pallas, Bp., 1931 (Magyar zenei dolgozatok)
• A magyar zene története rövid összefoglalásban a magyar zenetörténet irodalmának áttekintésével; Somló Béla, Bp., 1934 (Népszerű zenefüzetek)
• Népvándorláskori elemek a magyar népzenében; Egyetemi Nyomda, Bp., 1935
• Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
• Bevezetés a zenetörténetbe; Franklin, Bp., 1937 (Kultúra és tudomány)
• Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok; Magyar Néprajzi Társaság, Karcag, 1937 (Az „Ethnographia” füzetei)
• A zene története; Rózsavölgyi, Bp., 1940
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941
• Daloskönyv az izraelita ifjúság számára. 174 magyar és héber dallam hangjegyével és szövegével; szerk. Káldi László, Szabolcsi Bence; Singer és Wolfner, Bp., 1942
• Régi muzsika kertje. Kétezer év kínai, görög, latin, francia, angol, olasz, német, orosz, magyar irodalmából összeválogatta Szabolcsi Bence; Márk Tivadar rajzaival; Magyar Kórus, Bp., 1946
• Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán. Hangjegypéldákkal; Új idők, Bp., 1947
• A magyar zenetörténet kézikönyve; szerk. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Bp., 1947 (A zenetörténet kézikönyvei)
• A régi nagykultúrák dallamosság. Az ötfokúságtól a diatonáig; szerzői, Bp., 1947
• Dolgozók hangversenykalauza; írta a Bartók Béla Szöv. munkás-karnagykézpő Iskolájának Munkaközössége; szerk. Szabolcsi Bence; Népszava, Bp., 1949
• Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; Új Idők, Bp., 1949
• A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából; Cserépfalvi, Bp., 1950
• A XVII. század magyar világi dallamai; Akadémiai, Bp., 1951
• A XIX. század magyar romantikus zenéje. Hangjegyfüggelékkel; Zeneműkiadó, Bp., 1951
• Adatok az új magyar népdalstílus történetéhez; szerzői, Bp., 1951
• Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost; szerk. Szabolcsi Bence; Akadémiai, Bp., 1952
• A művész és közönsége. Zeneszerző, társadalom és zenei köznyelv a polgári korszak küszöbén; Zeneműkiadó, Bp., 1952
• Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1953 (Zenetudományi tanulmányok)
• Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1954 (Zenetudományi tanulmányok)
• Népzene és történelem. Tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1954
• A magyar zene történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1955 (Zenetudományi tanulmányok)
• Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; Zeneműkiadó, Bp., 1956
• Liszt Ferenc estéje; Zeneműkiadó, Bp., 1956
• Régi muzsika kertje. Kétezer év irodalmából; vál. Szabolcsi Bence; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1957
• W. A. Mozart emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
• Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
• Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1958
• Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben. 1914-1926. Liszt Ferenc hagyatéka; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1959 (Zenetudományi tanulmányok
• Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; Akadémiai, Bp., 1959
• A magyar zene évszázadai 1-2.; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1959-1961
• Haydn emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1960 (Zenetudományi tanulmányok)
• Az opera történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1961 (Zenetudományi tanulmányok)
• Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1962 (Zenetudományi tanulmányok)
• A válaszút és egyéb tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1963
• A művész és közönsége; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1964
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei Lexikon 1–3.; átd., új kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1965
• A zenei köznyelv problémái. A romantika felbomlása; Akadémiai, Bp., 1968 (Korunk tudománya)
• Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán; 4. átd. kiad.; Gondolat, Bp., 1970
• Úton Kodályhoz; Zeneműkiadó, Bp., 1972
• Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 1972
• Bevezetés a zenetörténetbe; Zeneműkiadó, Bp. 1977 (Szabolcsi Bence művei, 1.)
• A magyar zenetörténet kézikönyve; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; 3. átdolg. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1979 (Szabolcsi Bence művei, 2.)
• Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; 3. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1982 (Szabolcsi Bence művei)
• A zene története. Az őskortól a XIX. század végéig; 6. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1984 (Szabolcsi Bence művei, 4.)
• Kodályról és Bartókról; közread. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1987 (Szabolcsi Bence művei)
• Zsidó kultúra és zenetörténet. Tanulmányok; sajtó alá rend. Kroó György, szerk. Komoróczy Géza, szöveggondozás és bibliográfia Wilheim András; Osiris–MTA Judaisztikai Kutcsoport, Bp., 1999 (Hungaria Judaica, 13.)
• Szabolcsi Bence válogatott írásai; szerk. Wilheim András; Typotex, Bp., 2003

wikipedia.org