Von der Leyen győzött. Merkel 65. születésnapján.
Németországban 2019 tavaszán lemondott a szociáldemokrata párt elnöke, Nahles, aki valójában megbukott. Komoly hatalmi harc bontakozott ki az AfD-n és a CDU/CSU-n belül. Merkel betegsége nem tett jót sem az ő személyes szerepének, sem Németország pozícióinak. Az Európai Unió mindkét csúcsjelöltje, Weber és Timmermans szintén megbukott, és az EU vezetési válsággal szembesült.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer, vagyis az, hogy az egyes pártcsaládok egyes számú jelöltjeiből lesz a következő elnök, nem jött be. Webert, aki a néppárt csúcsjelöltje volt, még a németek 75 százaléka sem ismerte. Jelölése a visegrádi államok, Olaszország, Franciaország és néhány egyéb állam számára elfogadhatatlan volt.
Az új helyzetben az Európai Unió állam- és kormányfői újabb személy jelölésében állapodtak meg. A jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter volt. A jelölést, amely általános meglepetést okozott, a 28 fős testület 27 igennel és egy tartózkodással fogadta el. Merkel német kancellár tartózkodott, mivel a koalícióban részt vevő kisebb, szociáldemokrata párt ellenezte a jelölést. Az események csaknem kormányválsághoz vezettek, de a szociáldemokratáknak rá kellett döbbenniük arra, hogy ha kilépnek a kormányból, és rendkívüli választások lesznek, a párt elveszíti parlamenti helyeinek felét, és 13 százalékos eredményével a szétesés szélére kerül. A jelölés elvetését és a koalícióból kilépést a tartományi szociáldemokrata vezetők sokkal élesebben követelték, mint az országos politikusok.
Von der Leyen gyorsan elkezdte kampánykörútját. Sorra tárgyalt a pártcsaládok delegáltjaival és az unió még funkcionáló vezetőivel. Az első napokban az elutasítás elég széles körű volt.
A Zöldek, a kommunista utódpártok nem támogatták a jelölését. Az Európai Parlament korábbi elnöke, az SPD száz százalékkal megválasztott vezetője, Schulz, aki néhány hónap után a szociáldemokrata párt élén is csődöt vallott, úgy fogalmazott, hogy Von der Leyen nem védelmi miniszter volt, hanem önmagát védő miniszter. A leghevesebb támadások a védelmi miniszterrel szemben saját hazájából jöttek. A CSU szintén nehezen dolgozta fel, hogy jelöltje, Weber nem győzhet. De mivel a CDU-t és Merkel kancellárt nem merte támadni, a vereségért az olaszokat és a visegrádiakat tette felelőssé.
Macron számos ok miatt Von der Leyen mögé állt. Franciaország kapta meg az Európai Központi Bank irányítását. A francia elnöknek rokonszenves volt, hogy a német védelmi miniszter Brüsszelben tanult, az egyetemet Londonban végezte, kiválóan beszél angolul és franciául, és saját területén, a védelempolitikában szoros az együttműködés Berlin és Párizs között.
Juncker utóda fogja vezetni az Európai Unió apparátusát. A jelenlegi létszám 32 ezer fő. A feladatok és a lehetőségek óriásiak. Juncker ugyanakkor visszavonulása előtt kineveztette a legfelső szintű apparátusba saját bizalmasait, akik az elnökválasztás napján lemondtak.
Von der Leyen konfliktuskerülő személyiség. Most, a választási harcban, amikor a tét a saját megválasztása volt, minden frakciónak azt mondta, amit azok hallani szerettek volna. Hogy ez rövid és középtávon vissza fog-e ütni, szintén megmondhatatlan.
Von der Leyen hétgyermekes családanya.
Ő volt a visegrádi államok listáján a harmadik elfogadható jelölt. Édesapja, Albrecht az egyik legismertebb tartományi miniszterelnök volt. Komoly esélye lett volna, hogy Kohl helyett ő legyen a következő német kancellár. Nyelveket tudott, elfogadott volt, de a tartományi választásokon a későbbi kancellár, a szociáldemokrata Schröder megverte, így politikai reményei szertefoszlottak. Idős és beteg korában lánya ápolta.
Ursula von der Leyen (balra) virágot kap Merkeltől.
Korábban nem volt ilyen rózsás a kapcsolatuk
Fotó: Reuters
Von der Leyen mindig önálló személyiség volt. Soha nem tekintették kis Merkelnek. Tekintélyét megtépázta, hogy miután bejelentette: mint a CDU elnökhelyettese szívesen lenne Merkel utóda, azonnal elkezdték vizsgálni doktori disszertációját. Hasonlóan sok más német vezetőhöz, őróla is kiderült a plágium. Megúszta. Közölték, hogy legközelebb tegye ki az idézőjeleket. Hasonlóan rombolta nimbuszát, hogy nem lett államfő, és védelmi miniszterként valóban hibák sorozatát követte el.
Von Hassel után, aki Adenauer kancellár bizalmasa volt, most ülhet másodszor német politikus Európa vezetőjeként Juncker székébe. Fontos kérdés, milyen lesz a Berlin–Brüsszel- és a Berlin–Párizs-viszony. Az már csak hab a tortán, hogy Trump amerikai elnök valószínű jövő évi győzelme után, miután sor kerül az USA–Mexikó, majd az USA–Kína közötti gazdasági, ezen belül vámösszecsapásokra, mi történik majd az USA és az EU között e területeken.
Legalább ekkora jelentőségű, hogy mi lesz a Brexit után. Olyan nagyhatalom válik ki az unióból, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és a kül- és biztonságpolitikában álláspontja hasonló volt a V4-ekéhez. Kikerülésével integrációt fékező erő távozik az unióból, majd kiderül, hogy ezt a német–francia tengely képes lesz-e pótolni.
Hasonlóan fontos lesz a költségvetés és Merkel utódlása is. Von der Leyen egy időben veszélyes volt Merkelre. Ezt a kancellár ugyanúgy, mint mindenki más esetében, személyi politikájával oldotta meg.
Von der Leyen független személyiség. Akit nagyon tisztel, az az édesapja korábbi barátja, a német parlament elnöke, Wolfgang Schäuble. Őt kérte meg, hogy búcsúztassa el édesapját, és ő az, akinek a tanácsait kikéri.
Fontos kérdés a saját csapat. Von der Leyen kialakította azt a csapatot, amelyben a jó szakemberek dominálnak. De ahhoz félre kell állítani a Junckerhez és a korábbi vezetéshez kötődő embereket.
Németország és Európa jelentős változások előtt áll. Ilyenek a digitalizáció, a modern mezőgazdaság. A nehézipar, ezen belül a gépjárműgyártás esetleges kitelepítése Európa magországaiból. De ha erre sor kerül, hova fognak áttelepülni ezek az iparágak? És a jövő kulcskérdése a klímaváltozás ügye is. 1966-tól felépítették és koalícióra alkalmassá tették a szociáldemokratákat. Most ugyanez történik a Zöldekkel.
Európa már nem globális játékos. Messze lemaradt a három vezető hatalom, az USA, Kína és Oroszország mögött. Vajon képes lesz-e kontinensünk legalább csökkenteni a lemaradását? Ki valójában az Európai Unió egyes számú vezető politikusa?
A német szociáldemokraták élesen ellenezték Von der Leyen megválasztását. Érdekes lenne tudni, hogy miért nem fogadták el 33 perces, angolul, franciául és németül elhangzott, kiváló beszédét. És miért fogadták el pár évvel ezelőtt egy nyolc általánost végzett német szociáldemokrata megválasztását az Európai Parlament élére? Barley volt SPD-s igazságügyi miniszter, most a brüsszeli parlament egyik alelnöke végig ellene agitált.
De Von der Leyen győzött. Merkel 65. születésnapján. A győzelem szoros volt, és a kancellár, szemben a pár évvel ezelőtti erőviszonyokkal, már nem tudta érdemben befolyásolni az eseményeket.
Nógrádi György – www.magyarnemzet.hu
