Hogyan lehet átültetni a klasszikusokat és az operákat mesékbe?
Megszerethetik-e ezeket a műveket a gyerekek? Erről kérdeztük Fodor Veronika írónőt, akinek a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg legújabb könyve: a Szentivánéji álom. Az év legrövidebb éjszakáján tündéreket, mestereket, szerelmespárokat zavar össze Puck, a bajkeverő tündérinas. A varázslat a kicsiket és a nagyokat is magával ragadja.http://www.kultura.hu
A hattyúk tava, A varázsfuvola, Az állatok farsangja, Diótörő, Háry János, Téli rege – számtalan opera, melynek történetét a gyerekek is megismerhetik és megszerethetik a Holnap Kiadónak köszönhetően. A Operamesék című sorozatuk legújabb kötete: A Szentivánéji álom William Shakespeare egyik legkedveltebb vígjátéka, melyből Benjamin Britten és Peter Pears operája alapján Fodor Veronika írt mesét és Szimonidesz Hajnalka álmodott hozzá varázslatos képeket. A nyári napfordulón, az év legrövidebb éjszakáján elhisszük, hogy kívánságaink teljesülhetnek és bármi megtörténhet. Az Athén melletti varázslatos erdőben tündérek, fiatal szerelmesek és kézművesek találkoznak és kerülnek játékos bonyodalmakba. Egy furfangos tündérinas, Puck keveri, csavarja és csomózza a szálakat mindenki bosszantására.
Az Operamesék című sorozatban korábban már két könyved is megjelent: az Állatok farsangja és az Egy kiállítás képei.
Az Állatok farsangja című mesét Camille Saint-Saëns zeneműve alapján írtam. A felkérés a Holnap Kiadótól érkezett, és első hallgatásra megtetszett a zene is. Saint-Saëns híres zeneszerzők modorában írta meg ezt a művét, kicsit görbe tükröt is tartva eléjük, így vidám hangulat lengi be a darab nagy részét. Személyes kedvenceim a tételek közül a Teknősbékák, az Elefántok és a Kövületek. Mivel csak a zenére támaszkodhattam, hiszen nem volt szövegkönyv a Állatok farsangjához, igyekeztem egy mulatságos, vidám történetet írni a csetlő-boltló állatseregről, akik minden áron szórakoztatni szeretnék uralkodójukat, az oroszlánt. A könyv illusztrációit Igor Lazin készítette és tökéletesen illenek mind a zenéhez, mind a meséhez. A könyvet kisiskolás korosztálynak ajánlom.
Az Egy kiállítás képei című Muszorgszkij-zongoradarabot én választottam, amikor egy másik kötet hátuljában észrevettem az előkészületben lévő könyvek címei között. Külön öröm volt, hogy kiderült Szimonidesz Hajnalka fogja majd rajzolni, akivel a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című ifjúsági könyvemen is együtt dolgoztunk. Ez a zenemű nekem az egyik kedvencem, a Ravel-féle zenekari verziót ismertem és szerettem meg még iskolás koromban. Muszorgszkij egy fiatalon elhunyt jó barátja, a festő Viktor Hartmann előtt kívánt tisztelegni a zongoradarabbal, amit Szentpéterváron, a Művészeti Akadémián rendezett kiállítás ihletett. A zene itt nemcsak a festészettel kapcsolódik össze, hanem az orosz népmesei világgal is. Ez teszi olyan különlegessé. Nagyon szeretem a Gnómot, a Baba-Jaga kunyhóját és a kissé vidámabb Csibék táncát a tojásban. Muszorgszkij művének sem volt szövegkönyve, így a zene inspirált és Hartmann néhány megmaradt képe. A történetben Muszorgszkij és Hartmann együtt sétál végig az Akadémia kiállításán, és idéznek fel régi emlékeket a képek alapján. Ez a mese, ahogy maga a zenemű is, kicsit nagyobbaknak szól, 10-13 éves kortól ajánlanám.
Hogyan lehet átültetni klasszikusokat, operákat mesékbe?
Mindenképpen izgalmas és érdekes feladat mesét írni egy klasszikus zenéhez. Nehéz és talán nem is lehet egyformán „gyereknyelvre” lefordítani ezeket a műveket, hiszen az Állatok farsangját szívesen ajánlom akár hatéveseknek is, de Muszorgszkij fanyar, sötét és ijesztő is néha, amellett, hogy csodálatos az atmoszféra, amit teremt. Mivel itt nem volt előzménye a történetnek, bizonyos szempontból könnyebb volt a helyzet, mert csak a zenéhez kellett igazodnom, az inspirált. Ehhez nagyon sokszor meghallgattam ezeket a műveket, de minden percét élveztem.
A könyvfesztiválra jelenik meg a Szentivánéji álom. Te választottad ki ezt az operát?
A Holnap Kiadó felkérésére írtam meg a Szentivánéji álom című mesét. Itt már nem csak a zene volt adott, Shakespeare vígjátékából és Benjamin Britten és Peter Pears operájának szövegkönyvéből is meríthettem. Elsősorban azt tartottam szem előtt, hogy a bonyolult, több szálon futó eseménysort gyerekek számára is élvezhetővé és érthetővé tegyem, úgy, hogy a humora is megmaradjon.
Hogyan kezdtél hozzá az írásához?
Mivel újdonság volt, hogy irodalmi mű is rendelkezésre áll, így az Arany János által fordított Shakespeare-vígjáték újraolvasásával kezdtem a ráhangolódást. Aztán a vígopera szövegkönyve következett. A zenehallgatás itt is sokat adott hozzá a hangulat kialakításához és a karakterek elképzeléséhez.
Hány éveseknek szól a könyv?
A könyv az év legrövidebb éjszakájának varázslatáról szól. Tündéreket, mesterembereket, szerelmespárokat zavar össze Puck, a bajkeverő tündérinas. A vicces történetet szívből ajánlom a kicsiknek is, akár 6-8 éves kortól, de zenekedvelő felnőtteknek is vidám kikapcsolódást nyújthat. A varázslatos illusztrációkat Szimonidesz Hajnalka készítette, így öröm nézegetni is.
Kiknek és miért ajánlanád a művet?
Mese- és zenekedvelő gyerekeknek és felnőtteknek is ajánlom a művet, és a CD mellékletével együtt zeneiskolásoknak is hasznos lehet a könyvecske, hiszen nemcsak mese, hanem rövid leírás is található benne a darabról.
A könyvfesztiválon is találkozhatunk Fodor Veronikával, aki április 21-én 14 órakor dedikál. Korábbi kötetéről, a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvéről ITT mesélt nekünk a szerző.
Wéber Anikó
Képek: Szimonidesz Kovács Hajnalka illusztrációi
