libaételek és borok kerülnek terítékre, emellett vidám tollfosztó, népi játékok, mesék, táncház és koncertek várják a látogatókat.
A néphagyomány szerint a gazdasági évet, a szántóföldi teendőket Márton napja zárta le: ekkor vette kezdetét a természet téli, pihenő időszaka. Persze a munka ekkor sem állt meg, kalákában tovább folytatódott a házaknál. Márton-nap ugyanakkor alkalmat adott az eszem-iszomra, hiszen ez a nap volt a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor kiadósan, jóízűeket lehetett enni és mulatozni.
Ekkor kóstolták meg először az újbort. Úgy tartották, hogy minél többet isznak ezen a napon, annál több erőt és egészséget töltenek magukba. Márton-napon vágták le a tömött libákat és kötelező volt libás ételt fogyasztani, hiszen „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
A Skanzen hétvégi fesztiválján a látogatók libaételeket, családi pincészetek újborait kóstolhatják, a portákon pedig előkerülnek az ősz csemegéi: a sült alma és a sült tök. A fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők. Népmeséket, Márton-napi mondákat és legendákat láthatunk és hallhatunk. Szombaton a Magyar Vista Social Club és a Tinti’s, vasárnap a Nana Vortex és Herczku Ágnes ad koncertet. Emellett a Skanzen házainál vidám téli társas munkákba csöppenhetünk: megtapasztalhatjuk milyen lehetett a fonók hangulata, kipróbálhatjuk a toll- és kukoricafosztást is. A Lajta Néptáncegyüttes Márton-napi népszokásokat és mulatságokat elevenít fel. Kézműves foglalkozásokból sem lesz hiány, csuhébabát, dióbölcsőt, textillibát, libás ékszert és lámpást készíthetünk a házakban. A Magyar Madártani Intézet természetbarát játékokkal búcsúzik itt az „év madarától”, a tengelictől. Irodalmi borkóstoló és Keresd a libát! pontkereső játék színesíti a programot, ahol a közönségnek bőven lesz része muzsikában, néptáncban és táncházban.
Ki volt Szent Márton?
A legenda szerint a IV. században Szombathely (Savaria) környékén született, majd a római birodalom hadseregében szolgált katonaként. 339-ben, 22 évesen keresztelkedett meg. Egy alkalommal, Amiens kapujánál, egy hideg téli estén didergő koldussal osztotta meg köpönyegét. Aznap éjjel megjelent álmában Jézus a koldus alakjában – ettől kezdve Istent szolgálta. Kilépett a hadseregből. 361-ben megalapította az első európai szerzetes kolostort Ligugéban. Életének legismertebb mozzanata szerint Mártont püspökké kívánták szentelni, ám ő annyira méltatlannak találta magát a tisztségre, hogy elbújt egy libaólban, ám az állatok hangos gágogásukkal elárulták búvóhelyét, így 371-ben Tours püspöke lett.
(Sz. A.) www.demokrata.hu