Az Árpád-ház megkerülhetetlen alapja magyarságunknak, közép-európaiságunknak, európaiságunknak.
Célunk a 12 szentet adó királyi dinasztia nemzetközi összevetésben is kimagasló politikai, kulturális, szellemi teljesítményének további feltárása és publikálása – mondta a Demokratának dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
– A kultúra identitásképző és -erősítő tényező, Magyarországon azonban évtizedek óta kulturális polgárháború zajlik. Van kiút ebből?
– A magyar kultúra az egyetemes kultúra szerves és nélkülözhetetlen része. Erre büszkének kell lennünk. A magyar állam nem értéksemleges, ugyanakkor a velünk szemben politikailag vitában álló, de magas színvonalon alkotó művészek teljesítményét is elismerjük és támogatjuk, adott esetben nagyságrenddel bővebb forrásokkal, mint a szocialista-liberális kormányok. Szándékaink tiszták, bízunk benne, hogy idővel ez jobb belátásra téríti azokat, akik ok nélkül bírálják politikánkat. Nekünk az a dolgunk, hogy segítsük és mindenki számára elérhetővé tegyük a magyar kultúrát. E célt szolgálja a most induló Árpád-ház Program is.
– Ez mit takar?
– A keresztény világnak 12 szentet adó, a maga korában a kontinens egyik legjelentősebb dinasztiájának számító Árpád-ház megkerülhetetlen alapja magyarságunknak, közép-európaiságunknak, európaiságunknak. Magyarország az Árpádok idejében kelet és nyugat közti hídként kiterjedt kapcsolatrendszerrel és meghatározó befolyással rendelkezett Bizánctól Portugáliáig. Bő négyszáz mozgalmas esztendőről van szó rendkívül gazdag kulturális, szellemi örökséggel, melyről azonban sokáig szemérmesen hallgattunk. Most végre eljött az idő, hogy változtassunk ezen.
– Miként?
– A program három pilléren nyugszik. Az első az Árpádok szellemi, politikai, gazdasági, művészeti örökségét a legszélesebb nyilvánosság elé táró nagyszabású, többnyelvű, nemzetközi kitekintésű kiállítás, mely 2018-ban nyílik meg a Nemzeti Múzeum szakmai bázisán, de a tárlatot Európa, sőt a világ több városába is szeretnénk elvinni. A másik fontos pillér a székesfehérvári Romkert és környezetének rehabilitációja, valamint a történelmi belváros újragondolása, megszépítése. Ennek keretében az egykor koronázások helyszíneként szolgáló és több Árpád-házi uralkodónk temetkezési helyeként is ismert, a török időkben elpusztult, Szent István által építtetni kezdett Boldogasszony-székesegyház köveit, melyek ma méltatlan módon különböző raktárakban sínylődnek, a Romkert szomszédságában, az évek óta bezárt Köztársaság mozi épületében, egy új látogatóközpontban bemutathatóvá tesszük. Ugyanitt fogjuk kialakítani a program harmadik pillérének számító kutatóintézetet, melynek célja ugyancsak az Árpád-ház nemzetközi összevetésben is kimagasló politikai, kulturális, szellemi teljesítményének további feltárása és nemzetközi publikálása. Az első ütemben 2022-ig, a magyar alkotmányosság egyik alapvető öröksége, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójáig tervezett programra ötmilliárd forint nemzeti forrás áll rendelkezésre. A második ütem részletei még formálódnak, annyi bizonyos, hogy annak időtávja 2038-ig, Szent István király halálának 1000. évfordulójáig terjed. Mindeközben zajlanak a 2016-os, többszörös emlékév programjai.
– Kikre, milyen eseményekre emlékezünk idén?
– 1700 évvel ezelőtt a mai Szombathely területén állt Savariában született Szent Márton, Magyarország első, bencések által épített apátságának védőszentje. 560 éve volt a Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezette keresztény hadak diadalát hozó nándorfehérvári csata, 450 éve tört ki a törökök által ostromlott szigetvári várból a Zrínyi Miklós vezette védősereg. Áldozatuk az értékek, az önazonosság melletti kiállás, a hősies helytállás ragyogó példái, az emlékév programsorozata erre igyekszik ráirányítani a figyelmet, hangsúlyozva a közép-európai kultúra, a hagyományok és a dicső tettek jelentőségét. Ehhez kapcsolódik, hogy a pontos évfordulón, szeptember 7-én Szigetváron találkozik Kolinda Grabar-Kitarović horvát, Recep Tayyip Erdogan török és Áder János magyar köztársasági elnök. Ugyancsak kiemelt programsorozat a Bartók-év. A mester 135 éve született a ma Romániához tartozó Nagyszentmiklóson, és 1945-ben hunyt el. Idén január 1-jétől felszabadultak a szerzői jogok, ami által valóságos Bartók-free-hullám indult el. Célunk újra tudatosítani a világszerte elismert klasszikus szerző magyar identitását. A kapcsolódó programokat egymilliárd forinttal támogatja a kormány, fontos hangsúlyozni, hogy számos nemzetközi megjelenésre is sor kerül. Kiemelt esemény volt júniusban a nemzetközi színvonalú miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, melyre közel félmilliárd forint állami-önkormányzati támogatás jutott. Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulója is közeleg, ami különösen a 10 évvel ezelőtt történtek fényében nagy jelentőségű.
– És december 30-án lesz a legutolsó királykoronázás 100. évfordulója…
– Ez alkalomból tudományos emlékezéssorozatra lehet számítani, a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy ezt az örökséget is méltóképpen ápoljuk. De jövőre is lesz mire emlékeznünk, 500 éves lesz a reformáció, ennek kapcsán számba vesszük majd, hogy mit adott mindez a magyarságnak: az anyanyelvű irodalmat, az anyanyelvű Bibliát, a nemzeti önazonosságunk számos elemét, amire felekezeti meggyőződéstől függetlenül minden magyar büszke lehet. Ugyancsak jövőre lesz az egyik leggazdagabb nyelvezetű magyar költő, Arany János születésének 200., továbbá Kodály Zoltán születésének 135. évfordulója.
– Eseménydús a jelen, jól hangzanak a jövőt illető tervek, de milyennek látja az elmúlt éveket?
– 2008 óta most először lesz bérrendezés a kulturális szférában. 2017. január 1-jétől 20 ezer közalkalmazotti státusban lévő embert érintő 15 százalékos bérfejlesztésre kerül sor, amiért ezúton is megsüvegelem Balog Zoltán miniszter urat, aki kitartóan képviselte a kulturális tárca ez irányú célkitűzését. Ezres nagyságrendben újítottunk fel a Kárpát-medencében rossz állapotú templomokat, elindult a Nemzeti Várprogram, a kastélyprogram, megújítottuk a világörökség részét képező, évtizedekig tragikus, romos állapotban omladozó Várkert bazárt, újjászületett a Pesti Vigadó, amelyben legnagyobb művészeink koncerteztek. Tégláról téglára épült újjá a Zeneakadémia, mindez több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztést jelentett. Most kezdődik Közép-Európa legszebb szecessziós épülete, az Iparművészeti Múzeum felújítása 25 milliárdból, elindult a kőbányai Eiffel Bázis építése, jövőre pedig a Budai Vigadó és a Magyar Állami Operaház főépülete következik. A Modern Városok Program keretében a vidék Magyarországának jelentős teátrumai, például a debreceni Csokonai Színház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház is megújulhat. Ugyancsak rehabilitáljuk a főváros legszebb parkját, a Városligetet, a meglévő múzeumok újjászületnek, illetve a föld alatt bővülnek, néhány borzalmas, szlömös építményt lebontunk, a helyükön modern kiállítóterek létesülnek, a Városliget aszfaltos, betonos területe helyett a zöldfelület nőni fog.
– A magukat most épp ligetvédőknek nevező balliberálisok ezt nem hiszik el…
– A politikai hisztériakeltés a nagy millenniumi építkezések idején is a mindennapok része volt. Vannak, akik kaphatók rá, hogy ezt a nagyszabású, 200 milliárd forintos városrehabilitációs programot megpróbálják megkérdőjelezni. A valóság az, hogy a tájrendezés során több mint ezer új fát ültet a Városliget Zrt. a Ligetben, és több tízezer négyzetméter új zöldterület létesül. Nehezen tagadható tény, hogy a polgári kormány az építés és az alkotás kormánya.
Ágoston Balázs – www.demokrata.hu
Demokrata, 28. szám, 2016. július 13.
