Csak úgy ontotta a jövőbeli tehetséges zeneszerzőket az 1810-es esztendő.
Ekkor született Robert Schumann német zeneszerző, Frédéric Chopin, a lengyel zongoravirtuóz és a magyar nemzeti romantikus opera megteremtője: Erkel Ferenc. Számos operát köszönhetünk a mesternek, köztük a Bánk bánt, így lett 2013 óta születésének évfordulója: november 7-e a magyar opera napja.
„Hazám, hazám, te mindenem! Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem” – énekli Bánk bán Erkel Ferenc operájában. Az ária azóta nemzetünk legismertebb magyar áriája lett. Az eredeti szövegkönyvet Egressy Béni írta, majd később a szövegét Nádasdy Kálmán költötte át. De a híres ária Simándy József nevével is összenőtt, hiszen a legnagyobb hatású előadója a műnek. Volt azonban még egy világsztár, aki elénekelte magyarul: az 1996-os magyarországi fellépése során Plácido Domingo is előadta hazánk nyelvén.
A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája, melynek szövegkönyve Katona József azonos című drámája alapján született. A mű ősbemutatójára 1861. március 9-én volt a Nemzeti Színházban, azóta pedig töretlen a sikere, 2002-ben operafilmet is forgattak belőle Káel Csaba rendezésében. Az első sikert azonban nem ez a történelmi opera hozta. Már a Bátori Mária is népszerű, különleges mű volt, melyet a Hunyadi László, a nemzeti opera első remekműve követett. Később pedig Dózsa Györgyre és István királyra is megemlékezett egy-egy operájában a zeneszerző.
Erkel Ferenc nemcsak zeneszerző, hanem kiváló karmester, zongoraművész és – talán kevesen tudják – sakkmester is volt, sőt: a Pesti Sakk-kör első elnöke lett. Pályáját azonban zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, bár alkalmilag vezényelt is és már ekkor megpróbálkozott a zeneszerzéssel is. Később Pestre költözött, ahol a Pesti Magyar Színháznál, a későbbi Nemzeti Színháznál dolgozott csaknem három évtizeden át előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Első operáját, a Bátori Máriát 1840-ben írta. A szövegkönyv szerzője már ekkor is Egressy Béni volt, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában.
Neve azonban nem csak operái miatt kitörölhetetlen a magyar kultúrából és emlékezetből, 1844-ben ugyanis megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, és vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság. Pályája csúcsát a Bánk bán jelentette, amelyet 1861-ben mutattak be. De közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál is, amelynek tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt, valamint ő lett az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója is.
A nagy zeneszerzőnk arra törekedett, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen, így például magyaros táncjeleneteket írt operáiba, mint a csárdások és a verbunkosok, és a Bánk bánban a cimbalom és a citera megszólaltatása minden addiginál magyarabbá tette a művet. A zenetörténészek szerint azonban már a Hunyadi László is a magyar nemzeti opera remekműve volt.
Forrás: Wikipédia/Kultúra.hu
