Idén augusztus 28-áig a grafika uralja a mindennapokat Miskolcon:
május 6-án vette kezdetét a Miskolci Grafikai Triennále, melynek megrendezését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. A Triennále keretében több kiállítás és program várja az érdeklődőket, a legjobb alkotókat pedig már a megnyitón díjazták. A Kultúra.hu a válogató zsűri egyik tagjával, valamint a Miskolci Galéria kurátorával beszélgetett. A 2017 májusában megnyílt Miskolci Grafikai Triennále kiállításával indul útjára a Grafika Hónapja elnevezésű országos rendezvénysorozat, melynek „ötlete a 2014-es Miskolci Grafikai Triennálét lezáró szakmai napon merült fel és végül a debreceni MODEM-mel közösen indítottuk el idén” – mondta el Madarász Györgyi, a Miskolci Galéria kurátora. „Az alapvető cél az, hogy a figyelmet a grafikára fókuszáljuk és egy olyan országos reklámot generáljunk, amelyből minden csatlakozó intézmény profitálhat” – tette hozzá. Ahogy a grafikahonapja.hu oldalon is olvashatjuk, „a Grafika Hónapja életre hívásának legfontosabb célja, hogy jelenlétet és figyelmet biztosítson minden olyan eseménynek, melynek témája a grafika, legyen az egyedi, sokszorosított, vagy alkalmazott”. A szervezők azt tervezik, hogy minden évben igyekeznek ilyen módon összekötni a grafikával foglalkozó kiállítóhelyek, kutatóhelyek, műhelyek, galériák életét, és remélik, hogy ennek több pozitív hozadéka lesz mind a csatlakozók egyéni szintjén, mind a grafika megítélésében.
Ahogy Madarász Györgyi is megfogalmazta, a Miskolci Grafikai Triennálénak nincs kifejezett tematikája: „a szabadbeadásos tárlat a sokszorosított grafikára fókuszál”, emellett pedig tematikus kísérőkiállítások várják az érdeklődőket május 6. és augusztus 28. között. Az Amygdala – Félelmetes válogatás című tárlat a Rákóczi-házban várja a látogatókat. „Ez a kísérő kiállítás kettős céllal jött létre. Egyrészt, hogy megmutassa, milyen sokféle aspektusa van a sokszorosításnak, a sokszorosított grafikának, hogy mindig újra kell definiálni a technikai, műfaji fogalmakat, hogy nem szabad mereven ragaszkodni a korábban előremutató, ám időközben megcsontosodó elképzelésekhez, hogy nem a kötöttségekhez való ragaszkodással, hanem azok lazításával lehet életben tartani a nyomtatott technikákat. Több mű is érinti, és új aspektusból közelíti meg az egyediség és a sokszorosítottság sarkalatos kérdését, a megismételhetetlen és a repetitív művészi gesztus viszonyát, a papíralapú és a nem papíralapú művek kérdéskörét. A kiállítás anyagában fametszet-installáció, litográfia, frottázs, indigós művészkönyv, monotípia, műanyagmetszet, papírkarc, szitanyomat, digitális print és nyomattal preparált monitor egyként jelen van. A kiállítás másik célja, hogy egy elgondolás, egy tematika mentén egymástól korban, felfogásban, szemléletben nagyon különböző művészeket egybe tereljen. Az Amygdala az agykéreg alatt elhelyezkedő kis mandula formájú struktúra, mely az egyik fő szabályozója az olyan érzelmi reakcióknak, mint a félelem, a szorongás vagy az aggódás. A kiállításon szereplő művek közvetlen vagy közvetett módon ehhez kapcsolódnak.”
„A Pannonhalmi Főapátság metszettára rendkívül sokrétű, de nem tudatosan, módszeresen alakított gyűjtemény.” Az ebből az anyagból válogatott, A grafika funkcióváltozásai VIII. – Az áhítattól a szenzációig. Pannonhalma grafikai kincsei című kiállítás ezért elsősorban az itt őrzött grafikai anyag funkcióit és funkcióváltásait kíséri figyelemmel. A szabadbeadásos tárlat és a kísérő kiállítások mellett számos izgalmas programmal készültek a szervezők. „A legfontosabbak a Grafikusképzés műhelyeit bemutató kísérő projektek. Ebben három egyetemmel működünk együtt: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszével, az Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetével és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karával” – jegyezte meg Madarász Györgyi. Kihagyhatatlan lesz a Kaposváriak Papírmetszet-projektje június 8. és 12. között: az Egyedi könyv, mint médium című workshop keretében papírmetszet (nyomtatott metszet, dombornyomat) készítésére, illetve a metszetek, nyomatok felhasználásával egyedi könyvtárgyak, művészkönyvek létrehozására nyílik lehetőség.
„Az MKE Grafika Tanszékének hallgatói Történt, ami történni fog címmel egy hely-specifikus műtárgy együttest készítenek A grafikusképzés műhelyei című kísérő-projekt keretében. Az egyetemistáink úgy formálják meg műveiket, hogy Miskolc belvárosának környezetében, a sétáló utca kirakataiban egy összefüggő történet fázisképeit felfűzve, vizuális-művészeti sétára invitálják az utca emberét, a járókelőket, vagy éppen a kortárs képzőművészet iránt érdeklődőket. A fiatalok elképzelése nyomán installációjukban a képregény logikájával egy szerkesztett „regény-kép” sorozat rajzolódik majd ki térben és persze időben is a nézők szeme láttára. Performanszok és akciók formájában is találkozhatunk a művekkel és az alkotókkal, hiszen ilyen formában – akár interaktív módon is – meg kívánják szólítani majd a Miskolci Grafikai Triennálé közönségét, ezzel együtt a város lakóit és az idelátogatókat. Az egriek a Célozz meg egy grafikát felkiáltással egy rendhagyó céllövöldét fognak üzemeltetni, ahol a hazavihető ajándékok a hallgatók által tervezett kis grafikai tárgyak, szuvenírek lesznek.”
A Miskolci Grafikai Triennále szabadbeadásos törzsanyagát válogató zsűri állította össze, melynek tagja Szurcsik Jószef mellett Stefanovits Péter képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki elmondta: „ismerve a szakmai országos rendezvényeket és azok nehéz anyagi helyzetét, ez esetben a miskolci Triennáléhoz a Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti Tagozata rendszeresen támogatást nyújt a szervezéshez, a kiadvány megjelentetéséhez, az idén a Grafika Hónapja rendezvény PR-jához és díjat is biztosít”. Stefanovits Péter arról is beszélt, milyen szempontok szerint választották ki a bemutatásra kerülő, illetve a díjra érdemesnek tartott alkotásokat. „A válogatás testületi döntés, (rendszeres szavazással) a díjazás más összetételű testület dolga, alapelv az, hogy a kiállítók nem vehetnek részt a díjazásban. A válogatási alapelvek közül néhány: a munka szellemi tartalma, annak újszerűsége, beleértve a technikai megjelenítést is, néhány esetben a beadott mű (a művészkolléga önmagához, korábbi munkáinak színvonalához) mért színvonala, a választott technika lehetőségein belüli lehetőségek újszerűsége és azok megvalósítása.”
A 2017-es Miskolci Grafikai Triennále díjazottjai:
Miskolc M. J. Város Önkormányzat Nagydíja (megosztva): Varga Éva és Jónás Péter
Emberi Erőforrások Minisztériuma díja (500 ezer forint): Gallov Péter – Jagicza Patrícia
Kovács Tamás-díj: Berentz Péter (az Emberi Erőforrások Minisztériuma 100 ezer forinttal támogatja a díjat)
Magyar Művészeti Akadémia szakmai különdíja: Mórocz István
A Magyar Grafikáért Alapítvány díja: Ádám Zsófia
Nalors Grafika Kft. díja: Koltay Dorottya Szonja
Magyar Grafikusművészek Szövetsége díja: Bányay Anna
Szegedi Művésztelep díja: Oberfrank Luca
Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetének díja: Takács Lídia
Spanyolnátha Művészeti Folyóirat díja: Andriska Tibor
Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria díja: Bocsi Eszter
A Triennále kiállításai:
Miskolci Grafikai Triennále szabadbeadásos törzsanyaga
Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)
Rendező: Urbán Tibor
Amygdala – Félelmetes válogatás
Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)
Kurátor: Nagy T. Katalin
Födő Gábor, a 25. Miskolci Grafikai Triennále nagydíjasa önálló kiállítása
Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)
A grafika funkcióváltozásai VIII.
Az áhítattól a szenzációig.
Pannonhalma grafikai kincsei
Petró-ház (Hunyadi u. 5.)
Kurátor: Petneki Áron
A Miskolci Grafikai Biennále első évtizede
Feledy-ház (Deák tér 3.)
Kurátor: Hajdú Ildikó
Készítette: Tóth Eszter
Fotó: Baranczó Benedek/Herman Ottó Múzeum
