„Felelősség terhel minket azért, hogy átörökítsük emlékeinket, értékeinket, ahogy azt teszi a Cseh Tamás Archívum, a Szentendrei Régi Művésztelep”
– hangzott el a harmadik alkalommal megrendezett Alkotóművészeti Szalon alkalmával.
Régóta keresik a módját annak, miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbek és szervezettebbek legyenek. „Ezért gondoltunk arra, hogy minden hónap első péntekén néhány órára szalont nyitunk a budai Várban, az Úri utca 54–56.-ban, a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum termeiben” – mondta Mirtse Zsuzsa író, költő, aki a beszélgetések moderátoraként szíve-lelke a sorozatnak.
Legutóbb, január 6-án Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténészt, művészetkritikust és Szokolay Dongó Balázs Artisjus- és Prima-díjas népzenészt látta vendégül a sorozat.
A program során Hanák Gábor történész, dokumentumfilm-rendező Cseh Tamásra emlékezve Jancsó Miklós Szerelmem, Elektra című filmjéből vetített részletet, amelyben Törőcsik Mari katonadalokat énekelt, de olyan felvételt is láthattunk, amelyen Cseh Tamás Ungváron I. és II. világháborús dalokat énekelt.
Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész, művészetkritikus a díjakról elmondta: örül ugyan nekik, de amikor nem kapott, akkor is boldog volt. Hangsúlyozta: felelősség terhel minket azért, hogy átörökítsük emlékeinket, értékeinket, ahogy azt teszi a Cseh Tamás Archívum, a Szentendrei Régi Művésztelep. Hiszen, mint fogalmazott, Rodostóban is kevesen élnek, Mikes Kelemen kultusza mégis itt él közöttünk. Szakolczay Lajos frissen megjelent könyve, a Korunk farsangja című kötet kapcsán íróbarátairól és az emblematikus íróelődökről, valamint az egyetemes magyar irodalom értékeiről is beszélt.
Nagyon meglepte a Prima-díj Szokolay Dongó Balázst, mégsem az elismerésekről mesélt szívesen az esten, hanem hangszereiről: a magyar dudáról vagy éppen a hatlyukú pásztorfurulyáról. Jimi Hendrix zenéjén szocializálódott, emellé társult a jazz, középiskolásként Bartók, majd később a népzene. Táncházi muzsikát 20 éves koráig nem is hallott, de akkor rögtön rabul is ejtette őt: ekkor váltott furulyára, majd jöttek sorra a híres, népi hangszerek, köztük legfőbb szerelemként a duda. Szokolay Dongó Balázs az est során a közönséget ördöngös dudamuzsikájával is elkápráztatta.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
