A program címe – Zala kincse az erdő – is jól jelzi, hogy az erdőnek a változó környezeti feltételek között egyre nagyobb értéke van – mondta el a programról tartott hétfői sajtótájékoztatón Vissi Géza, a zalaegerszegi csoport titkára.
A szakember szerint az embereknek nagyon sok téves ismeretük van az erdőről: sokan gondolják, hogy az erdőkben „rablógazdálkodást folytatnak”, és „fogy” az erdő. Ezzel szemben a valóságban folyamatosan növekszik az erdők területe: a kitermelt fa mennyisége sokkal kevesebb, mint amennyit a zalai erdő évente „hízik”. A megyében évente 770 ezer köbméter fát termelnek ki, míg 950 ezer köbméterrel nő az erdő – hangsúlyozta Vissi Géza.
„Egy fa kidől, messze hangzik. Nő az erdő, ki hallja?” – idézte a régi székely mondást, megjegyezve, hogy a fakitermelés drasztikus változást jelent, amit mindenki észrevesz, míg a fák ápolása, gondozása kevésbé látványos. Az erdészekről így hiányos, egyoldalú kép alakul ki, ezért a szombati erdésznapon az értékteremtő munkát és a megtermelt fa hasznosítását szeretnék bemutatni – hangsúlyozta a szakember.
A látogatók a szervezett túrákon megismerhetik a tölgyesek és a bükkösök élővilágát és az erdőgazdálkodást. Izgalmas programnak ígérkezik a légi favágók bemutatója, akik a magasban vágják majd a száraz ágakat. Egy másik program keretében a fák szerkezetét, történetét vizsgálják majd: a metszeteken jól látszik, hogy milyen környezeti hatások – például villámcsapás, szárazság – érték a fát, és ezekre hogy reagált.
Az erdésznap vendégei lesznek az erdei iskolák, a látogatók ismereteket szerezhetnek a gombákról, és praktikus tanácsokat kaphatnak a téli fűtéshez: milyen tűzifát érdemes vásárolni a téli hónapokra.
A kulturális programok is az erdőhöz kapcsolódnak: az arborétumban felcsendülő népdalcsokor témája az erdő lesz. Berecz András Kossuth-díjas előadóművész erdőről és erdészekről szóló meséivel, történeteivel tanítómesterére, a zalai kötődésű Gál Sándor erdészre, mesemondóra emlékezik.
Zala megye 32 százalékát erdő borítja, a mintegy 120 ezer hektárnyi erdőt legnagyobb arányban tölgy, akác, bükk és erdei fenyő alkotja – mondta Vissi Géza. Az MTI kérdésre azt is elmondta, hogy a legnagyobb gondot a szárazság okozza. A fák ugyan jobban tolerálják a szárazságot, mint a szántóföldi kultúrák, de egy határon túl már az erdő sem képes alkalmazkodni.
Az erdész szakmának meg kell találni a választ a klímaváltozásra, és egy sokkal ritkásabb, ligetesebb jellegű erdőre kell felkészülni – tette hozzá.
MTI