– jelentette be Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Pécsi Mandulavirág Kulturális Konferencián március 29-én. Megjegyezte továbbá, hogy a kiemelt kulturális beruházások részeként megújul többek között a veszprémi és a kaposvári színház, a fővárosban pedig egyebek mellett az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház.
A kulturális intézményrendszerrel zajló szoros együttműködés jeleként említette meg Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, hogy a 2010 és 2014 közötti időszakban évente körülbelül 23 kulturális kormányelőterjesztést fogadtak el, melyeket a Kultúráért Felelős Államtitkárság nyújtott be. Ez a szám emelkedett tovább a harmadik Orbán-kormány idején, hiszen 2015-ben 45, tavaly pedig 74 kormányelőterjesztést fogadtak el. Ráadásul 2014 után megjelentek mindezekben a kulturális alapellátást és a közösségfejlesztést támogató koncepciók. „Kiváló társadalomtudósok bebizonyították, hogy a kultúra fejlesztésével az egyéneken keresztül a közösségek boldogulására is hatással lehetünk.” Ehhez pedig olyan eszközöket vesznek igénybe, mint a gazdaságélénkítés, a kulturális turizmus, a kreatívipar, a munkahelyteremtés, az adópolitika és a bérpolitika, amelyeket egyaránt finanszíroznak uniós és nemzeti fejlesztési forrásokból.
Hozzátette: a Parlamentben megrendezett második, A kultúra megtart című alapellátás-konferencián akadémikusok, művészek, politikusok fogalmazták meg, hogy a kultúra miként hat a társadalomra. Ennek eredményeként döntöttek úgy, hogy a kulturális konferenciát Pécsett is megrendezik, a jövőben pedig tervezik, hogy ugyanezt egy kelet-magyarországi városba is elviszik, várhatóan Debrecenbe. A kulturális alapellátás eredményei pedig nemcsak a vidéki városokban, hanem a vidéki Magyarországon is megtapasztalhatók lesznek 2018-tól – tette hozzá Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár. „A kulturális alapellátás koncepciójával hosszú távon az a célunk, hogy akik vidéken élnek, jól érezzék magukat, és bővítsük a kultúrához való hozzáférésüket.”
Hoppál Péter szerint ezen eszközök használatával bővíthető a középosztály, halad előre a polgárosodás, erősödik a családok és a közösségek szerepe. A hasonló öntevékeny, például irodalmi körökben, művészeti egyesületekben a fiatalok olyan ismeretekhez juthatnak és közösségekbe kerülhetnek, amelyekre a családi környezet nem adna lehetőséget. „Általánosságban törekedni kell az életminőség javítására, a területi felzárkózásra. A cselekvő, aktív emberek törődnek az ország előtt álló közös kihívásokkal, felismerik a feladatokat, és egyetértenek a fejlesztési irányokkal, amelyeket demokratikus módon határoznak meg. Elfogadják a célokat, és tevékenyen részt vesznek az azok elérését szolgáló munkában.”
A hasonló programok között sorolta fel többek között az egymilliárd forintos forrású Bartók- és a 600 millió forinttal támogatott Zrínyi-emlékévet. A hétköznapi ember kultúrához való hozzáférését támogatják például az olyan programok, mint a Fölszállott a páva, a közművelődési mintaprogramok vagy a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Hoppál Péter egyúttal bejelentette: a múlt heti tárgyalásokat követően jövőre már egymilliárd forint jut a vidéki fesztiválokra. Tavaly 250 millió forintot fordítottak erre a célra, idén pedig 500 millió forint jut ugyanerre. Megjegyezte továbbá, hogy mintegy húszezer közalkalmazott 15 százalékos bérnövekedésben részesült. A kiemelt kulturális beruházások részeként megújul többek között a veszprémi és a kaposvári színház, a fővárosban pedig egyebek mellett az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház.
Závogyán Magdolna a programon elmondta: az 1920-as években 15 ezer aktív civil szervezetet regisztráltak, miközben ezekre a megyei értéktárakra akkor sem hazai, sem uniós forrás nem állt rendelkezésre. Készítettek továbbá egy attitűdvizsgálatot 2300 településen, amelyből kiderült: ott érzik jól magukat az emberek, ahol aktívak a közösségek. Ezért a kulturális alapellátás koncepcióját lefektetve a muzeális-közművelődési törvény módosítására készül a Kultúráért Felelős Államtitkárság, amelybe többek között új fogalomként kerül be a közművelődési alapszolgáltatás, és szerepet kap benne a tehetséggondozás is.
Závogyán Magdolna pozitívumként említette a kulturális közfoglalkoztatás rendszerét, amelynek keretében például a Nemzeti Művelődési Intézetben 3200-an, az Országos Széchényi Könyvtárban pedig 1400-nál is többen dolgoznak.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke a helyszínt biztosító közgyűlési épületről kifejtette: az 1930-ban épült intézmény megnyitása óta nyitva áll a közönség előtt, a város célja pedig azóta is az értékmentés, melyet jól jelez, hogy megújult a szomszédságában található Képtár.
| Csath Magdolna |
Kizárólag az objektív mutatókra Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár sem hagyatkozna, mert mint kifejtette: egy nemzet kultúrája nagyon fontos annak boldogulása szempontjából, nem úgy a GDP, amely rossz mutató erre. „Egy brit központi banki vezető közgazdásza egyszer úgy nyilatkozott: a főáramú közgazdászok nem veszik figyelembe, hogy az emberek döntései nem mindig racionálisak, ezért fontosak a művészetek is.”
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond