Az eszperantó nyelv létrehozója, Ludwik Lazarus Zamenhof lengyel orvos 1859-ben született. Az akkor Oroszországhoz (ma Lengyelországhoz – a szerk.) tartozó Bialystokban nőtt fel. Zamenhof a városban együtt élő öt nemzetiség – a lengyel, a zsidó, az orosz, a német és a fehérorosz – állandó forrongását a közös nyelv hiányával magyarázta.
Azt gondolta, hogy egy mesterséges nyelv semleges közvetítőként szolgálhatna a különböző nemzetiségű és vallású emberek között.
Orosz eszperantó
Az orvos 1887-ben tette közkinccsé az eszperantót. A gyanakvó cári kormányzat a nyelvet és követőit gyakorlatilag száműzetésbe kényszerítette, de a siker külföldön azonnali és elsöprő volt.
Az eszperantó ábécéje 28, csakis egy hangot jelölő betűből áll, írása fonetikus. A szóhangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik, a névelőnek egy alakja van. Szókincsének nagy része sok nyelvben azonos tövekből ered.
Az első eszperantó nyelvkönyv orosz nyelven jelent meg Chaim Kelter nyomdájában Varsóban, Международный языкъ. Предисловіе и полный учебникъ (Nemzetközi nyelv. Előszó és teljes tankönyv) címmel – tekint vissza a kezdetekre a Nyelv és Tudomány.
Zamenhof Dr. Esperanto (Doktor Reménykedő) álnéven publikálta nemzetközi nyelvét. Az első eszperantó tankönyv Unua Libro (Első könyv) néven vált ismertté, melynek még 1887-ben megjelent lengyel, német és francia nyelvű fordítása is, 1888-ban pedig első angol nyelvű változata.
Hazánkban az első eszperantó nyelvkönyv 1898-ban jelent meg, Barabás Ábeltollából. Kiadása nem kisebb vihart kavart az itthoni sajtóban, mint Zamenhof 1887-es első nyelvkönyve – írja a Nyelv és Tudomány.
1889-ben megjelent az első eszperantó újság, 1903-ban pedig megalakult az Eszperantó Világszövetség.
Az eszperantó atyja 1917. április 14-én halt meg Varsóban, ma is az ottani zsidó temetőben nyugszik. Világszerte ezernél több helység, utca, sőt egy kiségitest is viseli nevét.
Nyelvvizsgákon is népszerű
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ statisztikái szerint a legtöbben, egymillió 27 ezren angolból szereztek bizonyítványt 2007 és 2016 között. A második legnépszerűbb nyelv a német, amelyből 356 ezren vizsgáztak a tíz év során. Sokan választják az eszperantót is, az említett időszakban 44 866-an tettek nyelvvizsgát belőle. Franciából hozzávetőleg 30 ezren, olaszból több mint 17 ezren, spanyolból pedig csaknem 15 ezren vizsgáztak ez idő alatt.
Az eszperantó nyelvvizsgázók körében tapasztalt népszerűsége könnyű megtanulhatóságának köszönhető – a nyelv gyakorlati hasznossága mindazonáltal sokak szerint megkérdőjelezhető.
hirado.hu