Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Szulejmán szultán szigetvári türbéjével és a palánkvárral kapcsolatos ásatások és kutatások címmel
az ankarai Middle East Technical Universityn (ODTÜ) május 30-án. Az első szekcióban az előadók a kutatás történelmi hátterét vázolták mind magyar, mind török aspektusból, míg a nap második felében a módszertani és a településszerkezeti kérdések, valamint a régészeti leletek kaptak nagyobb hangsúlyt.
Az első szekció előadói közül Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a szultán halálának és a zarándokváros kialakulásának datálását érintő legfrissebb eredményekről számolt be. Előadásában megerősítette, hogy Szulejmán szeptember 7-én hajnali 1 óra után halt meg, a türbe építését pedig III. Murád szultán uralkodásának idejére datálta. Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke Szigetvár történelmi örökségét és a török–magyar kapcsolatokat méltatta, hiszen a hódoltság időszaka után Rákóczy Ferenc és Kossuth Lajos is az oszmán uralkodóknál vendégeskedett emigrációja során. Evgeni Radushev, a Bilkent Egyetem tanára és tanítványa, Göksel Baș az oszmán határvidékek parancsnokságait és logisztikai rendszerét mutatta be, Dr. Erdal Çoban pedig a korábbi kutatásokról és azok reakcióiról tájékoztatta az érdeklődőket.
A délutáni előadások során Dr. Uzay Peker, az ODTÜ építészmérnöki karának vezetője és diákja, Meral Özgendiz Bașak az ásatás építészeti leleteiről és azok vizsgálati eredményeiről tartott előadást. Többek között elmondták, hogy a talált építészeti leletek anyag- és formahasználata (márvány, tulipánminta) szultáni türbére jellemzőek és Szulejmán Isztambuli türbéjével is számos hasonlóságot mutatnak. Dr. Peker kitért arra is, milyen fontos szerepe van Szigetvárnak a török emlékezetben, hiszen az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója vesztette ott életét 1566-ban.
Dr. Pap Norbert, a kutatás társvezetője az interdiszciplináris módszerekről és azok eredményeiről, valamint a kutatás jövőjéről és az elkövetkezendő feladatokról tájékoztatta a hallgatóságot. Kifejtette, hogy az eddigi ásatások során csak a türbét, a dzsámit és a kolostor egy részét tárták fel régészetileg, a körülötte lévő város leleteinek vizsgálata a következő években valósul meg. A földrajzi információs rendszerek működéséről és a kutatás során a távérzékeléssel, a földtudományi módszerekkel elért eredményekről részletesebben Dr. Gyenizse Péter, a Pécsi Tudományegyetem kutatója számolt be. A konferencia utolsó előadója, Dr. Kitanics Máté, az MTA tudományos munkatársa pedig a turbéki katolikus templom környékén végzett eredményeket ismertette és cáfolta a feltételezett török előzményeket.
A kutatás jelenlegi eredményeiről nemrégiben jelent meg a Szulejmán szultán Szigetváron című tanulmánykötet a Pannon Castrum Kft. kiadásában, mely a fenti előadásokon túl részletesen ismerteti a kutatás összes diszciplínájának eredményeit.
