A rózsa a virágok királynője.
Nemcsak gyönyörű virágzatáért, finom illatáért termesztett ősi kultúrnövény, hanem különböző korokban, kultúrákban, vallásokban különböző mélységű jelentéssel bíró jelkép. Szentek attribútuma, számtalan művészeti alkotás ihletője, zászlók, címerek dísze, kozmetikumok, gyógyászati készítmények, ételek, italok alapanyaga. Mégis, ha a rózsára gondolunk, elsőként a vörös rózsa jut az eszünkbe, amely a világi hagyományok szerint a szerelem és az érzékiség kifejezője.
A fertődi Esterházy-kastély egykori úrnőjének, Cziráky Margit grófnőnek, IV. Esterházy Miklós herceg feleségének is a rózsa volt a kedvenc virága. Amikor 1898-ban férjével úgy döntöttek, hogy Eszterháza lesz az otthonuk, a grófnő szinte teljes hozományát a kastély és környéke felújítására költötte. A kastélytermek mellett formára vágott franciaparkot, szabadon növő angolparkot alakíttatott ki, és egy rózsakertet is megálmodott, amely 1908-ra el is készült.
Fertődi látogatásomkor az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főkertésze, Kótai Éva az újjáéledt, a rózsakertet is magában foglaló kastélypark bejárására invitált. Sétánkra a hátsó udvarból, a palota földszinti dísztermének kertre nyíló, középső ajtajától indultunk el.
– A tervezők tudatosan választották meg annak idején a barokk-rokokó kastély helyét, és szervesen hozzákomponálták a kertet is – mesélte a főkertész. – Ha kinyitjuk a díszterem ajtaját, a pici szintkülönbség miatt szinte akadálytalanul egybe lehet nyitni a kastély belső terét az óriási barokk parkkal. Kilépve a középső ajtón egy egyenes sugárúton indulhatunk el, amelynek végén a fertőszentmiklósi templom áll. Ez a birtok észak–déli tengelye. A kelet–nyugati tengely szintén a díszterem középső ajtaja elől indul, és a ma Fertődnek nevezett város két városrészét, az egykor különálló településeket, Eszterházát és Süttört köti össze.
Miközben kísérőm a park mértani pontosságáról beszélt, a középpontból induló, sugárszerű allék közül az észak-nyugatin haladtunk a franciaparkban, ahol szabályosra metszett tiszafák díszelegtek.
– Több tucat tiszafát hoztunk helyre az utóbbi évek felújításai során a franciaparkban, a hajdani minta alapján. Egyszerre nyitottuk meg a nagyközönség előtt tavaly a szintén megújult angolparkkal. Hozzájuk csatlakozott az idén június elejétől látogatható Cziráky Margit-rózsakert, amely a két park és a birtok legészakibb részét alkotó Lés-erdő találkozásánál terül el, hűen visszaadva a kastélykert 1908-as látványát.
A sétaúton haladva vezetőm a rózsakertnek az 1940-es években kezdődő és évtizedekig tartó méltatlan állapotáról is beszélt. Ennek tudatában még ámulatba ejtőbb volt a látvány, amely az oldalsó sugárút végén, a négy faajtóval és kerítéssel lezárt rózsakert bejáratánál fogadott. Persze azt, hogy a rózsakerthez értünk, nemcsak a virágok látványa, hanem a fenséges illatkavalkád is jelezte.
Az egyhektáros területen, a körkörös alakú ágyásokba elültetett fehér, piros, sárga, narancs- és rózsaszín színekben pompázó virágok csak a kiegészítői a fő attrakciót jelentő, keresztet formázó, boltíves rózsalugasrendszernek. Annak kelet–nyugati ága mentén, a bejárattól indulva a rózsaszín Elvira fut fel a boltívre, míg a tövében a piros Bánát és a narancssárga Rozália fogadja a látogatót. A lugas észak–déli ágán a Futótűz nevű bíbor színű futórózsa kezd felkúszni, mellette pedig jól megfér az év rózsájának megválasztott, akár két méter magasra is megnövő parkrózsa, a Mami.
– A Mami különlegességét az adja, hogy egyszerre három színben is tud pompázni egy töve, hiszen az egyik virág bimbójának közepe még sárga, a másik, éppen nyíló rózsa pereme rózsaszín, a tíz centiméter átmérőjű kinyílt virágfej viszont már pirosra vált – tájékoztatott Kótai Éva. Elmondta azt is, hogy a kereszt alakú lugas metszéspontjában álló pavilont is a mostani felújítási munkák során állították helyre, a virágágyások mentén pedig padokat helyeztek el, hogy pihenés közben is gyönyörködhessen mindenki a 8700 rózsatővel büszkélkedő park szebbnél szebb virágaiban.
– Rendezvények helyszíneként is gondolunk a rózsakertre – tette hozzá a főkertész. – Ha valakinek elnyeri a tetszését ez a környezet, akár házasságot is köthet itt, a szerelmet és a szépséget jelképező rózsák között.
www.magyaridok.hu – Hámori Andrea
