A budai Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépülnek az egykori lovarda és istállói, a főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is.
De mi lesz Karakas pasa tornyával? A Hauszmann-terv részeként megújuló Vár nyugati oldalán meghagyják és felújítják ezt a tornyot is, amely mellől 2010 februárjában két köbméteres kőtömb dőlt ki a várfalból. A munkálatokat követően a déli kortina végében álló torony környezete is biztonságos lesz.
A torony különös neve a török hódoltság korára utal. Építtetője, Karakas Mehmed 1612-től szolgált az északnyugati végvidéken, majd 1618–1621 között budai pasa volt, akinek nevéhez több erődépítési munkálat is kötődik. A torony környezetében álló falszakasz alapja középkori eredetű. Az ötvenes években tárták fel ezt a területet Gerevich László vezetésével, aki az úgynevezett hosszúfalként azonosította a vár legkülső nyugati védőműveként a XV. században emelt falszakaszt. A Hallart-féle 1686-os metszeten is látható az öt nyugati pillérrel megtámasztva ez az alul henger-, felső szintjén pedig poligonális kiképzésű, bástyaszerű saroktorony – ám akkor még nem volt rajta toronysisak. Maga a nyugati zárófal felépülése a Mátyás-korra tehető a hozzá csatolt saroktorony nélkül, de védőfolyosóval övezve. A torony csupán 1620 körül került a védelmi rendszerbe.
A torony környezete meglehetősen elhanyagolt része a várnak: úgyszólván romos az állapota. A története is ellentmondásos, hiszen a Hauszmann-féle építkezés közben lebontották, amikor a Hunyadi-udvarra vezető rámparendszert tervezték. A ma álló torony nem történeti rekonstrukció, sokkal inkább az ötvenes években, az akkori műemlékvédelmi elveknek megfelelően kitalált torony: ez könnyen észrevehető az üvegablak rendszeréről és a toronytetőről.
A cél, hogy egyszerre készüljön el a lovarda, a főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és Karakas pasa tornya.
Karakas pasa tornyának középkori állapotáról nincsenek pontos információk, de L. Simon László úgy döntött, hogy a rekonstrukciót érdemes megtartani és felújítani, mögötte pedig a rámparendszert és a támfalakat is helyreállítják. A funkció kérdését a jövőben is el lehet dönteni. Most az látszik valószínűnek, hogy a tornyot összekötik a lovardával és a visszaépítendő istállókkal, ezért a lovarda tevékenységéhez kötődő tartalommal töltik meg. A földszintjére egy emléktárgyboltot terveznek, az épület felső szintjén pedig a nagymúltú spanyol lovasiskola hagyományairól emlékeznek meg egy kiállítással. Az alagsorban öltöző is és egyéb kiszolgáló helyiségek kapnak helyet a lovasprogramokban résztvevő személyeknek.
Forrás: Bach Máté
A részletes terveket az őszi ülésidőszakban fogják megvitatni. Az ősz folyamán fogják benyújtani a hatóságokhoz tervet, a kivitelezés pedig 2017 első negyedétől esedékes, amit az év végéig befejezhetnek. A Csíkos- és a Hunyadi-udvar közötti akadálymentes közlekedést célzó terv már rendelkezésre áll, az építkezést szeptembertől elkezdhetik. A cél az, hogy egyszerre készüljön el a lovarda, a főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és Karakas pasa tornya.
Föld alatti világ
A Nemzeti Hauszmann-terv kulturális beruházásai és a Várba költöző minisztériumok miatt csökkenteni fogják a Várnegyed gépkocsiforgalmát, mivel a Várhegy barlangrendszere sem terhelhető tovább, ráadásul a műemléki környezetet is károsíthatja az állandó forgalom. Ezért öt, összesen 1145 férőhelyes mélygarázs építésével oldják meg problémát. Már elkészült a Várkert Bazár alatti háromszáz férőhelyes beruházás, a Csikós-udvar alatti 294 gépkocsit befogadni képes Várgarázs I.-et pedig júniusban adják át. A két és fél milliárd forintból megépült garázsban az eddig a föld alatt rejtőzködő középkori várfalat is bemutatják. Innen felvonó vezet a Szent György térre, ami azért is fontos, mert a karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség előtt nem lehet majd parkolni. Nemsokára megkezdődik a Várgarázs II. építése is: a 240 férőhelyes, 4,8 milliárd forintba kerülő mélygarázst várhatóan 2017 végén adják át, és összekötik a Várgarázs I.-gyel. Ugyanilyen ütemben megépítik 2,1 milliárd forintból a Halászbástya alatti, Szabó Ilonka úti mélygarázst, amely 138 férőhelyes lesz (innen is felvonó vezet fel a leendő Pénzügyminisztériumhoz), valamint a Lovas utcait, amely várhatóan 2017 elejére készülhet el két és fél milliárd forintból, 173 férőhellyel.
Pataki Tamás – http://magyaridok.hu/gloriett/