1173 augusztus 9.-én megkezdik a pisai harangtorony építését. A torony lassú megdőlése már az építés során elkezdődik. Mai ferde helyzete évszázadok alatt fokozatosan alakul ki.
A pisai ferde torony (olaszul: Torre pendente di Pisa) vagy egyszerűen pisai torony (olaszul: La Torre di Pisa) ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában. A torony Pisa katedrálisának harangtornya is egyben.
A katedrális mögött álló torony a pisai Dóm-tér (Piazza del Duomo) harmadik legrégebbi épülete a katedrális és a keresztelőkápolna után.
1990 és 2001 között felújították.
A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.
A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.
Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították. Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába. A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg. Manapság azonban úgy tartják, hogy a torony építését egy másik pisai építész, Diotisalvi kezdte el.
Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével. Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.
1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az építkezést 1284-ben ismét leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.
Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. A legnagyobbat 1655-ben állították fel.
Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.
1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.
Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.
A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.
1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. Húsz évnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen, és a harmadik szintről kábelekkel „lehorgonyozták” az építményt. Biztonsági okokból a torony körüli házakat kiürítették. Tíz évnyi restaurálás után 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára. A nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad.
Magassága 55,86 m az alacsonyabb oldalon, és 56,70 m a magasabb oldalon. Alapjának külső átmérője 15,484 m, belső átmérője pedig 7,368 m. Fala az alapnál 4,09 m vastag, a tetején 2,48 m. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a hetedik emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban.
Bár függőlegesnek kéne lennie, már nem sokkal az építés kezdetének éve, 1173 után elkezdett dőlni délkelet felé a rosszul lefektetett alapok és a laza alréteg miatt, ami lehetővé tette, hogy elmozduljon egy irányba. A torony jelenleg délkelet felé dől. Dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt, mára viszont ez az adat 3,99 fokra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől.
Harangjai
Hét haranggal rendelkezik, amelyek hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával.
- L’assunta, 1654, Giovanni Pietro Orlandi, tömege 3620 kg
- il Crocifisso, 1572, Vincenzo Possenti, tömege 2462 kg
- San Ranieri, 1719–21, Giovanni Andrea Moreni, tömege 1448 kg
- La Terza, 1473, tömege 300 kg
- La Pasquereccia, 1262 Lotteringo, tömege 1014 kg
- il Vespruccio, 1501, Nicola di Jacopo, tömege 1000 kg
- Del Pozzetto, 1606, tömege 652 kg
wikipedia.org
