Gyermekvasút

A Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II.és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.

2015-ben bekerült a Guiness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A vasút valószínűleg részben propagandacéllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt több mint hat évtized bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

Azok a gyerekek, akiknek tanulmányi átlaga megfelelő (jelenleg legalább 4,0), szülei és iskolája beleegyeznek a szolgálatok miatti iskolai hiányzásokba is, orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelelnek, jelentkezhetnek a gyermekvasutas tanfolyamra. Itt forgalmi ismeretek, jelzési ismeretek, helyismeret, távközlő- és biztosítóberendezések, valamint kereskedelem tantárgyakat tanulnak. A tanfolyam pénteki és szombati alkalmakból áll: péntek délutánonként négy-négy elméleti órán vesznek részt, szombatonként pedig a nap egyik felében öt elméleti órán, a másikban gyakorlaton. Ez az egyik állomás biztosítóberendezésének, helyiségeinek bemutatásából áll, ilyet Jánoshegy kivételével minden állomáson tartanak a tanfolyam ideje alatt. A tanfolyam helyismeret próbával (ahol Szépjuhászné állomástól Hűvösvölgy állomásig kell turistaútvonalakon eljutni a gyerekeknek) és tantárgyankénti tételhúzásos, szóbeli vizsgával zárul.

A sikeresen vizsgázott gyerekek legalább öt alkalommal tanulószolgálatot látnak el, itt egy idősebb gyermekvasutast osztanak be melléjük, és a felnőtt dolgozók is az átlagosnál többször ellenőrzik őket, de már itt is értékelik a szolgálat ellátását, és a magatartást is.

A további szolgálatokban a gyerekek szinte teljesen önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldaniuk, továbbá az a tény, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként, peronügyeletesként és pénztárosként megtanulnak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni. Ezen felül megtanulnak pénzzelbánni, számolni, a vagyont felelősséggel kezelni.

A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók felügyelik, segítik. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint gyermekvasutasok által végzett teendőket.

Abból a megfontolásból, hogy a gyermekvasutasok a lehető legkülönfélébb feladatokat is megtanulják ellátni, minden szolgálatban más szolgálati helyre (állomás, vonat) osztják be őket, más-más beosztásban.

A szolgálatokat az úttörőrajoknak megfelelően, I-XV.-ig számozott csoportokban 15-18 naponta látják el a gyerekek. A csoportok vezetése általában három-négy ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiaiirányítását is végzik karitatív keretek között, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az ifik általában középiskolás és egyetemista korúak, munkájukat mindenkor felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A nyári időszakban a gyermekek öt kéthetes turnusban nyaralnak úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, játékos esti programokra és még a tábor „ügyeletére” is.

A gyermekvasutasoknak a nyolcadik osztály elvégzése után a vasúti szolgálataikat is be kell fejezniük. Számukra augusztus végén ballagást szerveznek. Ezen a napon még egyszer, utoljára egyenruhában utaznak végig a vonalon, csoporttársaik, családtagjaik kíséretében. Az iskolai ballagáshoz hasonlóan minden szolgálati helyet körbejárnak, játékokban vesznek részt, majd az intézmény vezetői elbúcsúznak tőlük.

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások egész életükre meghatározóak. Nagyon sok úttörő- vagy gyermekvasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat a volt csoportjához, többeknél a pályaválasztásban is jelentős szerepe van ezeknek az éveknek. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi úttörő(gyermek)vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

1947-ben az állam akkori vezetősége a MÁV üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. Ekkor még nem tartották szükségszerűnek, hogy a Gyermekvasút a cserkészszövetség vagy az akkoriban alakuló úttörőmozgalom irányítása alatt működjön. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasútelnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a gödöllői kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában.

A kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság céljából három részletben készült el. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdték. A rohammunkában épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt, fektették le a pályát. Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági regényt is megjelentetett.

A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták a vendégeket. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Ekkor a vonal az akkori Előre állomásig tartott (mai név: Virágvölgy). A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-ánpedig Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította. Az Úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es években akár tízszeres) volt a túljelentkezés. A pártkáderek gyermekeinek romantika iránti igényét kielégítő Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.

1990-ben a rendszerváltozás évében az intézmény nevét Gyermekvasútra változtatták. Az Úttörőszövetség helyett a kisvasút a MÁV hatáskörébe került. A Gyermekvasút mai népszerűségét jelzi, hogy 2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben. Ilyen magas létszámot a vasút történetében nem avattak, valamikor a ’70-es években volt csupán arra példa, hogy ennyi gyermek végezte el a tanfolyamot egy év alatt.

1989-1991 között a Budapest–Esztergom-vasútvonal átépítéséből kinyert, használt, 48 kg/folyóméter súlyú sínszálakkal történt meg a pálya felújítása. 1993-ban szabályoztak be. A kisvasúti pálya felépítményeként zúzottkő ágyazatra fektetett faaljakra a hevederekkel egymáshoz illesztett sínszálak a MÁV-nál szabványos GEO-s alátétlemezekkel vannak rögzítve. (Az illesztések adják a járművek futóműveinek jellegzetes zakatoló hangját.) A kisvasúti üzemhez képest a rajta közlekedő szerelvények nagy önsúlyából adódó rendszeres tengelyterhelés és a hegyi vonalvezetés kis sugarú íveinek ellenére az 20 km/h pályasebesség miatt alacsony az igénybevétele. Hűvösvölgytől Széchenyi-hegyig végig emelkedik a pálya. Bő fél évszázados koruk ellenére jó állapotban vannak a rendszeresen karbantartott és felújított járművek mellett az 50-es évek hangulatát őrző állomások is.

Állomásai és megállóhelyei

Hét állomása és két táblás megállóhelye van:

A megnyitáskor Hárshegy és Ságváriliget (ma Szépjuhászné) állomások között egy további táblás megállóhely (Kishárshegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek és az alacsony utasforgalom miatt rövidesen megszüntették.

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben építették, 2006 óta időszakos megállóhelyként működik. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban, hétvégenként állnak meg. A téli időszakban, valamint munkanapokon a vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka az volt, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt a mozdonyról vagy a vonat végéről nézve nem lehetett belátni. A másik ok pedig az volt, hogy 1972-ben az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia.

Megközelítése

A gyermekvasút állomásainak megközelítési lehetőségei:

• Hűvösvölgy
  • a Széll Kálmán tértől vagy a Móricz Zsigmond körtérről a 61-es és az 56A villamosokkal
  • a Budafok, Városház térről az 56-os villamossal
  • a Márton Áron térről az 59B villamossal
  • Solymár, Nagykovácsi irányából az 57-es, 63-as, 64-es, 64A, 157-es, 164-es, 257-es, 264-es buszokkal
  • az Árpád híd budai hídfőjétől (a Szentlélek tértől) a II. kerületen át a 29-es busszal
• Szépjuhászné
  • a Széll Kálmán tértől vagy Budakesziről a 22-es, 22A vagy a 222-es autóbusszal, valamint a Széna térről induló Volán-járatokkal
• Csillebérc
  • a Széll Kálmán tértől a 21-es autóbusszal
• Normafa
  • a 21-es, vagy a 21A autóbusszal (a megálló neve Normafa, Gyermekvasút)
• Széchenyi-hegy
  • a Városmajortól a Fogaskerekűvel (60-as villamos)

Balesetek

A Gyermekvasúton csak ritkán történt kisebb baleset, komolyabb személyi sérülés nélkül: 2010 februárjában a szerelvény egy autóvalütközött össze, az autó egyik utasa könnyebben megsérült, 2015. április 7-én pedig kisiklott a 30233. számú vonat mozdonya (Mk45 2002) a Jánoshegy és Szépjuhászné között, személyi sérülés nem történt. Nagyjából egy hónappal később, május 12-én a 30118. számú vonat utolsó kocsija siklott ki ugyanott, ezért itt pályafelújítást is végeztek. A kocsiban a zárfékező, a jegyvizsgáló, és három utas utazott, személyi sérülés ekkor sem történt. Egy személyvonat siklott ki 2015. november 28-án Hárshegy és Hűvösvölgy között. A 30234 sz. vonat mozdonya és első kocsija hagyta el a pályát, a négy utas (egy felnőtt és három gyermek) és a háromtagú vonatszemélyzet közül senki sem sérült meg. A baleset idején talpfacserét végeztek.

A gyermekvasút weboldala: www.gyermekvasut.hu

wikipedia.org