Mi is történt 1958-ban? Rövid emlékeztető következik
Magánszemélyek autót csak gépkocsi vásárlási engedély birtokában vásárolhattak. Az engedélykéréshez hatósági erkölcsi bizonyítvány is szükséges. Bevezetik a négy számjegyből álló forgalmi rendszámokat. A személyautók száma Magyarországon 18 ezer darab. Folytatódik a Malév terjeszkedése, új járatokat indítanak Amszterdamba és Brüsszelbe. Hetente háromszor jár Malév gép Budapest-Bécs között (menettérti jegy ára 512 Ft, mai áron 25 ezer Ft ). Budapesten bevezetik az ülőkalauz-rendszert a 35-ös autóbuszon. A főváros Nagykörúton belüli részére naponta még háromezer lovas kocsi hajt be. Az MSZMP Politikai Bizottsága dönt arról, hogy az alacsony forgalmú vasútvonalakat – a közúti közlekedés egyidejű fejlesztése mellett – meg kell szüntetni. Megindulnak az első belföldi expresszvonatok Budapest és Tapolca között. A közforgalmi vasúthálózat hossza 8933 km.
Most pedig vessünk egy pillantást az utazási sebességekre.
Az alábbi táblázat 1958-ban készült a vasúti és autóbuszos menetsebességekről. A táblázat trükkje, hogy a kétségtelenül elborzasztó sebességi adatokat a települések légvonali távolsága alapján számolták ki. Mindez nem volt öncélú. A belföldi közforgalmú repülés széleskörű kiterjesztésének eszméjét kívánták a táblázat eredményeivel alátámasztani. Induljon a borzongás.
(A táblázatban egy sajtóhibát találtam, a Nyíregyháza-Miskolc közötti vasúti távolság nem 38, hanem 88 kilométer.)
Forrás: timelord.blog.hu
