Vidák István népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása nyílt meg Noé bárkáján címmel szerdán a Pesti Vigadóban a művész 70. születésnapja alkalmából.
Lélegzetelállító a kiállítás, és azok számár is sok meglepetést tartogat, akik évek óta ismerik és követik Vidák István és felesége munkásságát – emelte ki Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján.
„Régen láttam ennyire modern kiállítást” – mondta, hozzátéve, hogy belsőépítészként nem tud elképzelni olyan modern enteriőrt, amelyben a kiállított művek jelentős része ne illeszkedne bele.
Amit Vidák István élete során létrehozott, azt feleségével, Nagy Mária textilművésszel együtt hozta létre, együtt kutattak és együtt adták át a közösen megszerzett tudásukat – emelte ki Csáji László Koppány néprajzkutató. „Így pályájuk, életük és életművük is összefonódik” – fűzte hozzá.
A néprajzkutató elmondta, hogy a kiállítás rendkívül sokszínű és jól átlátható koncepció szerint készült, azt a hagyományátörökítő és megújító munkát kívánja bemutatni, amely a művész házaspár tevékenységét jellemzi, így a kutatás, az alkotás és az átörökítés hármasa köré tagolódik.
A tárlaton a házaspár munkái mellett lányuk, Vidák Anna és fiuk, Vidák István, valamint számos tanítványuk alkotása is látható.
Vidák István a hetvenes évek elején fellépő „nomád nemzedék” élcsapatához tartozva Gödöllőről, a népművészetet forrásként felhasználó szecessziós művésztelep alkotó köréből indult el a népművészet megújítását kereső programjával. Feleségével faluról falura járva gyűjtötték a falusi, tanyasi ember tudását. Különös érdeklődést mutattak a fűzvessző megmunkálása, a kosárfonás, a gyékény feldolgozása iránt. 1972 és 1982 között az egész magyar nyelvterületet bejárva kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. 1979-től nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés, és azóta is folyamatosan kutatják, művelik és tanítják a honfoglaló magyarok hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását.
Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában, kivitelezésében, terjesztésében.
2004-ben házigazdái és szervezői voltak a Nemezművészeti Világtalálkozónak Budapesten, amelyhez négy különböző megközelítésű, nemezzel foglakozó szakmai kiállítást rendeztek. Eddigi munkásságukról számos tanulmányt és könyvet írtak kosárkötés, játékkészítés, nemezkészítés, nemezsátor-készítés, növényi festés, szövés-fonás, batikolás és honfoglalás kori magyar minták értelmezése témakörben.
mti.hu
