Januárban régi-új galéria nyílt Buda szívében.
A korábbi, Városmajor utcában működő Hegyvidék Galéria koncepciójában is részben megújulva a Böszörményi út, Királyhágó tér sarkán kapott új helyiséget. Ars poeticája szerint elsősorban a Hegyvidéken valaha élt vagy ma is élő művészek kiállítóhelyévé szeretne válni, valamint szoros együttműködést óhajt fenntartani a kerületben működő művészeti iskolákkal, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) ugyanúgy, mint a Budai Rajziskolával.
A MOME azért is magáénak érezheti a galériát, mivel az egykor könyvtárként, majd gyógyszertárként működő helyiség átalakításában diákjai és tanárai is jelentős szerepet játszottak. A diákok részéről Kalászi Zoltánt és Pintér Mártont, a tanárok közül Göde András tervezői munkáját kell kiemelnünk.
A nemrégiben nyílt kiállítás aktualitását az idei március 15-i ünnepségek alkalmával kiosztott Munkácsy-díj adja. A hét kitüntetett képzőművész: Csurka Eszter, Kéri László, Nemere Réka, Nemessányi Klára, Szakáll Ágnes, Szmrecsányi Boldizsár és Verebes György művészetében a figuralitáson kívül nem könnyű közös jellemzőt találni.
Szakáll Ágnes munkáit szociografikus látásmód, rajzosság jellemzi. A Munka Érdemrend arany fokozata… vagy még inkább a Halottak napja Bécsben című csendéletén két tipikus szociofotó-témát dolgoz fel festészeti eszközökkel. A tárgycsoporton és a portrén keresztül érzékeltetett finom jellemzés, egy teljes életút felvillantása konzervatív eszközökkel egyértelműen a líra felé viszi a hangsúlyt, míg ugyanez a téma fotón összetettebb érzelmi hatást válthatna ki a befogadóból.
Kéri László Hódmezővásárhelyen élő művész sem mond le az emberközpontú, figurális ábrázolásról. Színeiben, színpadiasságban, morális kérdésfelvetésekben mintha a barokk XX. századi átfogalmazására tenne kísérletet.
Forrás: Hegyvidék Galéria/Papp Ildikó
Hét kitüntetett műalkotás a Városmajor utcában
Az igazi művész feladata a soha nem volt megteremtése. Ez látszólag szöges ellentéte a restaurátorénak, akinek viszont minden igyekezetével az egykor volt tökéletes visszaadását kell szolgálnia, figyelmeztetett a megnyitón Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Nemessányi Klára festőművész restaurátori minőségében csatlakozhatott a Munkácsy-díjasok táborához, jelenleg kiállított munkái az egyik legkorábbi megmaradt freskónktól, a feldebrői templom díszítésének visszaállításától az edelényi L’Huillier–Coburg barokk kastélyon át egészen Aba-Novák Vilmos XX. század közepén eltüntetett szegedi Hősök kapujának restaurálásáig terjed. Munkáit ezt megelőzően is számos szakmai elismeréssel jutalmazták.
Verebes György festményei a barokk másik arcára emlékeztetnek: az elnagyolt ecsetkezelés és a barnás-szürkés színvilág a németalföldi Frans Hals munkáit juttatják eszünkbe. Verebes itt látható három képén egy-egy kéztartás monumentális nagyítását láthatjuk, a hozzájuk kapcsolódó szentimentális címek pedig (Átadás, Megtisztuló, Tanítvány) erősen meghatározzák az értelmezés terét.
Nemere Réka Pályalátvány sorozatának témája első olvasatban nem az értelmezés, hanem a játék tere. A futballpályarészletek emberi alak nélküli kivágatainak apropóján, a geometrikus és természeti formák szépséges találkozása mentén érdekes összefüggésbe kerül két, olyan látszólag teljesen ellentétes fogalom, mint művészet és futball. A médiaművészként, rendezőként és szobrászként is működő Csurka Eszter szokásához híven nem köti meg címadással a néző fantáziáját. Mintha ismeretlen előzményű és végkifejletű történet képkockáit látnánk, megpróbálhatjuk rekonstruálni a cselekményt, ez is egy lehetséges értelmezési út. Végül Szmrecsányi Boldizsárnak, azaz Boldinak, a kitüntetettek egyetlen szobrász tagjának két, Genezis című művét járhatjuk körbe. A fekete, illetve fehér márványból készült, virágra, tenyérrészletre vagy tengerhullámokra is emlékeztető absztrakt forma öblében mozdulatlanul, mégis gurulásra készen tojás lapul, egyszerre jelenítve meg a Teremtő gondviselését a teremtmény törékenységével.
A fentiekben felvillantott hét életmű nagyon különböző, moralitásukban mégis összekapcsolódni látszanak. A Hegyvidék Galéria e kiállításával hagyományt is kíván teremteni: évi rendszerességgel teret biztosítva a mindenkori Munkácsy-díjasoknak.
(A Munkácsy-díj, 2017 című kiállítás augusztus 18-ig tekinthető meg a Hegyvidék Galériában)
Nagy Villő – www.magyaridok.hu
