A színházszeretőket kiállítás, beszélgetések és közönségtalálkozók is várják.
Dánia, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Svédország – ezen országok színészei, társulatai, darabjai láthatók az április 12. és 30. között zajló Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, vagyis a MITEM-en. A színházszeretőket kiállítás, beszélgetések és közönségtalálkozók is várják.
Az előadásokról Kulcsár Edit, Király Nina, Kozma András, Verebes Ernő és Szász Zsolt dramaturgok és A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója meséltek.
A megnyitó a Nemzeti Színház előtt, a Hajóorrban lesz, ahol az olasz Teatro Tascabile di Bergamo utcaszínházi produkcióját lehet majd látni Keringő címmel. A gólyalábakon suhanó táncosok, hosszú frakkjaikban, pompás tüllruháikban kápráztatnak el mindenkit. A program ingyenes.
Krystian Lupa Irtás / Holzfällen című előadását 2014-ben mutatták be Wrocław-ban. A rendező 40 éve van a szakmában, így ez az előadás egyfajta jubileum lesz a számára. Lupa munkássága a szerzői színházhoz áll közel, a díszletet saját maga tervezte, a forgatókönyvet is ő maga írta, és nem híres színészekkel dolgozik, „saját” színészei vannak.
A darab a művész és a hatalom viszonyát mutatja be pontos dialógusokkal – a néző az előadás alatt nem idegenkedik ettől a világtól, hanem bele tud helyezkedni. Lupánál alapvető kérdés: mit kell tennie a színésznek ahhoz, hogy elfoglalja a helyét az intellektuális közegben?
A Rosso Angelico – Egy éteri utazó tánca hibrid előadás, ázsiai és nyugati hagyományokkal, élő és felvételről játszott zenével, idézetekkel Rilkétől és Totòtól, a nagyszerű olasz komédiástól. A Keringő olasz társulata nem rekonstruálja a műfajt, hanem egy kortárs danse macabre-t (haláltáncot) komponál.
A III. Richárd a Nemzeti Színház saját produkciója, melyet ifj. Vidnyánszky Attila rendeztt, a Shakespeare-szöveget pedig Vecsei H. Miklós fordította újra. Zeneileg és képileg izgalmas előadás, hiszen videóvetítések is vannak benne. A darabban a budapesti és a kaposvári színészhallgatók együtt játszanak a Vígszínház és a Nemzeti Színház színészeivel, köztük Eszenyi Enikővel és Trill Zsolttal, a címszereplővel.
 |
| III. Richárd (Fotó: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház) |
A dán Odin Színház két produkcióval is érkezik: a Só női Odüsszeia. Egy asszony (belső) utazása a Földközi-tenger egyik szigetéről a másikra egy elveszített szerelem nyomában. A kedves szelleme, aki kíséri őt útján, tudatosítja benne visszafordíthatatlan hiányát. Az előadás az emóciókra helyezi a hangsúlyt, fontos szerepet kap a zene benne.
Az Ave Maria pedig szertartás María Cánepa chilei színésznő emlékére. Mindkét darabot Eugenio Barba rendezte, aki egyik előadáshoz sem szeretett volna tolmácsot, így a nézők az előadás előtt egy hosszabb szinopszist kapnak majd a könnyebb érthetőség kedvéért.
A darabokhoz kapcsolódóan lesznek beszélgetések az antropológiai színház esélyeiről Magyarországon Barbával.
Az élet szép című darabot a Macedón Nemzeti Színház hozza el – a mű Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című darabja alapján született. A darab érdekessége, hogy többször is betiltották a Szovjetunióban, elsőként 1930-ban, majd még kétszer. A darab a társadalmi felelősségvállalás kérdésével foglalkozik, de filozofikus gondolatokra is késztet, és nem utolsó sorban, meg is nevettet.
David Doiashvili rendezésében lesz látható a Cyrano de Bergerac, szintén a Nemzeti Színház darabja, mely belső történésként ábrázolja, láttataj a főhőssel megtörténteket. Ezzel függ össze az, hogy Roxane szerepét több nő játssza (a több személyiség miatt). Olyan előadás, amely a szerelem mindenhatóságáról és egyúttal reménytelenségéről szól, de nem nélkülözi az öniróniát sem.
A dramaturgok megjegyezték, hogy nem csak az egyszeri meghívásokra törekednek: szeretnének hosszú távú kapcsolatot kialakítani a színházakkal – „az európai színház párbeszédet próbálják élővé tenni”.
Visky András Pornó című monodrámája női sorsot mutat be. „Pornó – egy fiktív fedőnév. A valóság viszont ennél a fikciónál sokkal elképesztőbb. A fedőnév nem fedi el a valóságot: feltakarja és megerőszakolja” – mondja Visky András. A darabot a Szatmárnémeti Északi Színház hozza el Budapestre.
Hedda Gabler című darabot a Stockholmi Királyi Színháztól láthatják a nézők. Henrik Ibsen egyik legidőtállóbb mesterműve: 1890-ben írta a frusztrált nő történetét, aki a patriarchális társadalmi berendezkedés foglya, és amelyből egyre elkeseredettebben menekülni szeretne. Az előadás különlegessége, hogy csak a címszereplő látható a színpadon, a többiek (és a díszlet is) mögötte, filmen jelenik meg. A darabot Anna Pettersson rendezte.
 |
| Bűn és bűnhődés |
A Bűn és bűnhődés a MITEM egyik legkülönlegesebb produkciója lesz, mely Oroszország egyik legjelentősebb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező színházának, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színháznak monumentális, sodró erejű előadása Dosztojevszkij kultikus regénye alapján. A darabot Vidnyánszky Attila rendezte, aki a polifonikusságot igyekezett megvalósítani az öt és fél órás előadás során úgy, hogy az olyan figurákat is kibontja, akikre kevés figyelem jut.
Amerikai Elektra az oslói Norvég Színház tolmácsolásában lesz látható, melyet magyar dramaturg jegyez: Eugene O’Neill művét a rendező, Eirik Stubø mellett Ölveczky Cecília alkalmazta színpadra. A mű egy szerelmi négyszöget mutat be, a görög kart pedig egy jazztrió helyettesíti.
A krokodilus a Nemzeti Színház saját produkciója, melyet Valerij Fokin rendezett. Ez Dosztojevszkij művének első színpadi feldolgozása Magyarországon, melyben abszurd átváltozás történik – Kafka és Gogol találkozásának is mondják a színháztörténészek. Mivel befejezetlen kisregényről van szó, a rendező, Valerij Fokin saját befejezést írt hozzá. Az előadáshoz kapcsolódóan lesz kerekasztal-beszélgetés Dosztojevszkij-művek a színpadon tematikával az előadás délutánján.
A Shakespeare Forever! egy monodráma, melyet Andrzej Seweryn nemzetközi hírű lengyel színész és filmszínész, a Comédie-Française örökös tagja rendezett és játszik is. Seweryn jelenleg a varsói Lengyel Színház (Teatr Polski) igazgatója. Az előadás a Shakespeare-műveket jól ismerőknek és azoknak is szól, akik még csak most kezdenek el ismerkedni életművével.
A Fekete tej című darab – melyet Alvis Hermanis rendeztt – a Rigai Új Színház előadásában érkezik a Nemzeti Színházba. A rigai színészek két évig gyűjtöttek történeteket Lettország különböző régióiból, ezek alapján készült az előadás. Azt tapasztalták, hogy csak vidéken egyértelmű, hogy a lettek mások, mint a többi ember. Ezek a különbségek a városokban eltűnnek. A vidéki életforma központi eleme pedig a mezőgazdasági munka, ami Lettországban főként az állattartásról szól. A végső tanulság pedig az, hogy amikor az utolsó lett nagymama átadja az utolsó tehenet, az igazi Lettország a múlt egy darabjává válik. Ezért szereplői ennek az előadásnak a tehenek is.
Az Asik Kerib a Almetyjevszki Tatár Állami Drámai Színház produkciója, mely Lermontov meséje alapján készült. Asik Kerib, a szegény költő, az örök vándor, akinek gyönyörű hangján kívül nincsen semmije. Csak úgy nyerheti el szerelme kezét, ha vagyont szerez. Hét évre el is megy, és az utolsó napon tér vissza, épp az esküvői készülődés közepette.
 |
| Faust (Fotó: Paul Băilă) |
A MITEM legmonumentálisabb előadása a Faust lesz, melyet az Eiffel Csarnokban láthat a közönség. egy 20×90 méteres színpadon és körülötte. A Silviu Purcărete által rendezett szebeni előadást a rendezés komplexitása teszi különlegessé: Föld és Pokol határmezsgyéjére kalauzolva nyújt zsigeri élményt, a teret vetítésekkel, tűzijátékkal, élő rockzenével, színészek, táncosok hadával és mélyreható eredeti zenével sokszorozza meg. Kétszer játsszák a darabot, a második napon beszélgetés lesz a rendezővel és a színészekkel, április 13-tól pedig a díszlettervező, Helmut Stürmer kiállítása lesz láthat kísérőprogramként a Zikkuratban.
A nyugalom Radu Afrim rendező második közös munkája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeivel. Az előadásszöveg Bartis Attila azonos című regényéből, illetve a regényből készült Anyám, Kleopátra című színdarabjából, a rendező és az alkotócsapat közös dramatizálásából született.
A Részegek a Nemzeti Színház darabja, melyet Viktor Rizsakov rendezett. Az előadás előtt beszélgetés lesz a szerzővel, Ivan Viripajevvel. A rendező szerint nem provokálják a nézőt, de nem is tesznek úgy, mintha nem létezne – fontos tehát, hogy a dráma ne a színpadon, hanem a nézőben jöjjön létre.
Az egérlyuk: párbeszéd Dosztojevszkijjel című darab Thomas Richards rendezésében látható. Dosztojevszkij pszichológiai analízisének és a Workcenter kreatív alkotóerőkre irányuló kutatásainak találkozása emlékezetes eseményt ígér. Az előadáshoz műhelymunka és konferencia kapcsolódik.
A Jevgenyij Anyegin a moszkvai Vahtangov Állami Színház előadása, mely Puskin világhírű művéből született. A rendező, Rimas Tuminas, a litván és az orosz színházi élet kiemelkedő alkotója szívesen dolgozik orosz klasszikusok szövegével, Puskin Anyeginjére pedig igazi ihletforrásként tekint. A darab fájdalmas, nosztalgikus visszatekintés Anyegin fejében és himnusz a be nem teljesült, mégis örök szerelem mellett. A színpadon az idős és a fiatal Anyegin is megjelenik, a szöveget Galgóczy Árpád fordításában követhetik a nézők.
 |
| Fotó: Csákvári Zsigmond |
A Sztanyiszlavszkij által alapított Moszkvai Művész Színház (MHAT) tavaly végzett diákjaiból hozta létre osztályvezető tanáruk, Viktor Rizsakov az orosz színházi élet egyik legfiatalabb társulatát, a „Júliusegyüttes”-t, a 9. Stúdiót. A színészek a Fro című elbeszélést dolgozták fel a tehetséges, fiatal rendező, Mihail Rahlin irányításával. A darab a Szovjetunió ’20-as éveinek néma- és hangosfilmjeit idézi fel, híd az akkori és a mai kor között.
A MITEM záróelőadása Az éhezőművész lesz a litván Meno Fortas Színház tolmácsolásában, mely Franz Kafka azonos című, utolsó elbeszéléséből született. Az Eimuntas Nekrošius által rendezett darabban a gesztusrendszer és a szituációs jelenlét a Chaplin-filmekéhez hasonló.
A MTIEM-ről részletesebben tájékozódni a fesztivál honlapján lehet.
Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond
