Kecskeméten, a Cifrapalotában mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását.
a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttesét, a Seuso-kincset január 30. és február 18. között. A tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás kecskeméti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak. A Seuso-kincs darabjai révén jól szemléltethető, hogyan élt a késő romai korszak elitje, milyen elképesztő gazdagság jellemezte, milyen műveltségi eszmék és milyen mindennapi világ fogta körbe az életüket – mutatott rá. Kiemelte, a Seuso-kincset az eddigi három kiállítási helyszínen már több mint 60 ezren látták, legutóbb Kaposváron 22 ezren nézték meg. A tárlat fontos értékének nevezte, hogy minden helyszínen hozzárendelik a korszak néhány kiemelt tárgyát, hogy jól érzékelhető legyen az a környezet, amely ugyanebben az időszakban keletkezett az ország különböző régióiban. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatottsága, elismertsége és a Cifrapalota a maga kulturális örökségével méltó helyszínévé teszi a várost a Seuso-kincs dél-alföldi bemutatására.
Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte, hogy számos kísérőprogramot szerveznek a kiállítás mellé, egyebek mellett csütörtökönként előadásokkal, illetve filmvetítésekkel, Seuso-napokkal készülnek. A látogatókat Szegedről és Békéscsabáról is várják, ahol már meg is kezdték a kiállítás népszerűsítését. Beszélt arról is, hogy a hat helyszínen megvalósuló tárlatsorozat egységes arculata mellett lehetőséget kaptak az adott korszak legértékesebb, saját leleteinek és műtárgyainak a bemutatására is. Így a látogatók elé tárják azt a szabadszállási aranydíszes üvegpoharat, ami kalandos körülmények között az 5. század elején kerülhetett a földbe, hiszen egy lefejezett holttest mellett találták.
A frissen feltárt leletek közül pedig annak a hun nemzetségfőnek a torzított koponyás sírjából előkerült értékeket állítják ki, aki nagy valószínűséggel valamelyik hun nagyfejedelemnek, akár Attilának a hadseregébe tartozhatott a 420-440-es években. A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.
 |
| Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu |
A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest az elmúlt év augusztus végéig a parlamentben lehetett megnézni. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként lesz látható Kecskeméten.
Forrás: MTI
