Idén Ezerarcú műemlék címmel hirdetik meg szeptember 17. és 18. között a Kulturális Örökség Napjait,
amelynek alkalmával főúri paloták, kastélyok, kúriák, különleges lakóházak, könyvtárak, galériák, ipari műemlékek, tájházak, szakrális terek, iskolák és közintézmények nyitják meg kapuikat országszerte. Csak a fővárosban több mint 227 program várható, de vidéki és külföldi helyszínek is csatlakoztak.
Dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára egy személyes történettel indított a sajtótájékoztatón. Mint felidézte: már az osztálykirándulásokon is mindig azokat a múzeumokat és közgyűjteményi helyszíneket tartották társaival a legizgalmasabbnak, ahol az „Idegeneknek belépni tilos!” táblával találkoztak. Az államtitkár elmondta: nagyon hasznosnak tartja, hogy a rendezvénynek köszönhetően olyan rejtett helyekre is bejuthatunk, amelyeket máskor nem lenne lehetőségünk megtekinteni. A Kulturális Örökség Napjait francia kezdeményezés hívta életre, amely az 1990-es évektől kezdődően az egész Európai Unió területén elterjedt. Magyarországon az elmúlt két évtized során vált egyre sikeresebbé.
Ghyczy Gabriella, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ rendezvényszervezési referense beszédében kiemelt feladatként értékelte épített örökségünk sokszínűségének bemutatását. A tavalyi év eredményeit összefoglalva ismertette: 346 helyszínen, 173 rendezvényt és 129 sétát tartottak. Idén 115 település jelentkezett, amelyek közül 54 helyszín kizárólag ezen a hétvégén lesz látogatható. Országszerte valamennyi megye részt vesz a programban, csak a fővárosban több mint 227 esemény várható, továbbá Ausztria és Szlovákia is csatlakozik három helyszínnel. A rendezvény alkalmával főúri paloták, kastélyok, kúriák, különleges lakóházak, könyvtárak, galériák, ipari műemlékek, tájházak, szakrális terek, iskolák és közintézmények nyitják meg kapuikat. Az Ezerarcú műemlék központi téma mellett idén az 1956-os forradalom 60. és az I. világháború 100. évfordulójára, valamint a 170 éve született báró Forster Gyulára, a Műemlékek Országos Bizottságának egykori elnökének emlékére is kiemelt figyelmet fordítanak.
A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére újonnan felvett elemeit is. A jegyzékre került a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon; a Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon – Kardos legények „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban; a Remélés – alakoskodó, farsangi szokás – Novajon; a Magyarországi dudahagyomány és a Magyar cirkuszművészet. A jó gyakorlatok közé ötödikként vették fel a Rajkó-módszert, amely a tehetséges roma gyerekek zenei képzését segíti az alapoktól kezdődően a színpadi előadóművésszé nevelésig – jelentette be Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség igazgatója.
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az idei eseményen először tekinthetik meg szervezett formában a látogatók a Várkert Bazár vagyonkezelésébe tartozó Citadella belső részét, a program a Szabadság árnyékában nevet kapta.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
