Nemzetközi, multidiszciplináris konferenciát rendeztek június 7-én a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretein belül – a rendezvénynek a bécsi Magyar Nagykövetség barokk palotája adott otthont.
A konferencián több előadó is utalt rá, hogy a Zrínyi-családnak a 16. és 17. században milyen fontos bécsi kapcsolatai voltak.
„Az osztrák, a horvát és a magyar tudományosság fontos szereplőinek részvételével megtartott konferencia az emlékév külföldi programjainak egyik kiemelkedően fontos és sikeres állomása volt, hiszen az emlékév legfőbb üzeneteit a tudomány nyelvére lefordítva sikerült tolmácsolni” – mondta el Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese. Kifejtette: Pálffy Géza előadásának egyik fő üzenete – miszerint a 16–17. századi királyi Magyarország elitjének függetlenségi nézőpontú értékelése tudományos szempontból tarthatatlan, és őket a korabeli Habsburg-birodalom nemezetek feletti elitjével együtt kell vizsgálni – ma már a szakmai körökben szerencsére nem számít újdonságnak. A megjelent nem szakmabeliek számára minden bizonnyal az Oszmán Birodalom működésével kapcsolatos részletek voltak a legérdekesebbek, hiszen erről sem Ausztriában, sem Magyarországon nem tud sokat az átlag értelmiségi.
„A történészszakmának az a része, amelyik a 16–17. századdal foglalkozik, nyilván nem tudja kikerülni, hogy a magyarországi hadszíntérrel foglalkozzon, és így a magyar történelem fontos eseményeivel, jelenségeivel is tisztában van. Ezt példázza egyebek mellett Markus Köhbach, a bécsi Institut für Orientalistik turkológus professzorának könyve Fülek 1554-es ostromáról. Természetesen nem várhatóak el tőlük részletekbe menő ismeretek, de a nyitottság és az érdeklődés megléte igen örömteli. Ezt bizonyítja, hogy a közönség soraiban több osztrák történész is helyet foglalt” – fogalmazott.
Az előadások számos olyan témát jártak körbe, amelyek az osztrák hallgatóságnak sok újdonságot tartalmaztak. Damir Karbić, a Horvát Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője angol nyelvű előadásában a Zrínyi család középkori őseinek történetéről szólt, a konferencia utolsó előadója, Sokcsevits Dénes, a zágrábi Magyar Kulturális Intézet igazgatója pedig példán keresztül ismertette, hogy a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, illetve az 1671-ben kivégzett dédunoka, Zrínyi Péter emlékezetét a 19. és 20. században milyen módon használták fel különböző horvát és jugoszláv politikai körök. A szigetvári hősről ránk hagyományozott képet alapvetően meghatározó Zrínyiászról pedig Orlovszky Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalomtörténésze beszélt.
A konferencia zárszavát Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, egyetemi docens mondta mint a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a szigetvári hős nemcsak a magyar és a horvát nemzet hőse, hanem egész Közép-Európáé. „Az a leonidászi hősiesség, amelyet bajtársaival mutatott, egyedülálló térségünk történetében, annak emléke nem kophat meg, és ebben magyaroknak, horvátoknak, osztrákoknak, cseheknek és más népeknek egyaránt szerepe és felelőssége van” – fejtette ki.
A művelt magyar és osztrák humánérdeklődésű bécsi értelmiség tagjain kívül a bécsi történészszakma néhány ismert képviselője is jelen volt a Bécsi Egyetemről vagy az Osztrák Állami Levéltárból. Azok számára pedig, akik nem tudtak részt venni az eseményen, jó hír, hogy a konferencia anyagát az emlékbizottság támogatásával német nyelvű tanulmánykötetben tervezik megjelentetni. Az ehhez szükséges előmunkálatok már meg is indultak.
