Hamarosan nyílik a Magyar művészek és a számítógép című tárlat, majd egy nagyszabású Modigliani-kiállítás, az év végén pedig Ország Lili életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria.
Az intézmény a Szépművészeti Múzeummal együtt a Városligetbe költözik, ahol visszaállítják a Páva-szigetet, és az egykori Hattyú-tó közelében egy új tavat, valamint egy rózsakertet is létesítenek.
Akár a végleges kiköltözés után is rendezhetne kiállításokat a Budai várpalotában a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria – vetette fel Baán László főigazgató. Az újraegyesített intézmény régi mesterek gyűjteménye a Liget Budapest projekt keretében felújított és korszerűsített Szépművészeti Múzeum épületébe, a 19-20. századi anyag a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galériába kerül majd – mondta el a projektet miniszteri biztosként felügyelő Baán László június 17-én.
Új tárlatok itthon és külföldön
Beszámolója szerint jól halad a Szépművészeti 1945 óta lezárt Román csarnokának felújítása, így a terveknek megfelelően 2017 végére elkészülhet az épület rekonstrukciója, majd megkezdődhet a műtárgyak visszaköltöztetése. A főigazgató kitért a múzeum jelenleg futó kiállításaira is. Már több mint 50 ezren látták a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Picasso-kiállítását, amely mellett néhány nap múlva nyílik a Magyar művészek és a számítógép című tárlat, majd június 28-án egy nagyszabású Modigliani-kiállítás, az év végén pedig Ország Lili életmű-kiállítása.
Baán László hozzátette: továbbra is kiemelt cél, hogy a múzeum gyűjteménye, ezáltal a magyar képzőművészet Európa nagy múzeumaiban mutatkozhasson be. Egy hónapja zárt százezer fölötti látogatottsággal a római Museo dell’Ara Pacisban a Szépművészeti Toulouse-Lautrec-kiállítása, és hasonlóan népszerű a párizsi Musée du Luxembourgban a budapesti múzeum főműveiből rendezett tárlat. Az újraegyesített gyűjtemény tavaly Milánóban mutatkozott be, 2017-ben pedig Madridba megy, a Thyssen-Bornemisza Múzeumba; Spanyolország egyik legfontosabb múzeuma ezzel a tárlattal ünnepli majd alapítása 25. évfordulóját – árulta el.
Búcsúznak a Vártól?
Mindeközben zajlik a költözés és az új állandó kiállítások előkészítése – számolt be a főigazgató, aki szerint a Nemzeti Galéria 2019-2020-ra hagyhatja el a Budai várat. Baán László elmondta: tudomása szerint a MNG jelenlegi otthonának jelentős része a műemléki felújítást követően palotamúzeumként működik majd, ez azonban több évtizedes beruházásnak ígérkezik. Amíg a felújítási munkálatok nem érintik a palota C épületét, érdemes lenne azt az MNG kiállítóhelyeként fenntartani – vetette fel.
Mint közölte, a Liget Budapest projekt keretében már elindultak a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpont (OMRRK) mélyépítési munkálatai. Az OMRRK Európa egyik legkorszerűbb múzeumi raktárközpontja lesz – az épület teljes energiaellátását megújuló energia fogja biztosítani, és itt működik a Közép-európai Művészettörténeti Központ is, melynek kutatási eredményei kiállításokban is megmutatkoznak majd.
Baán László hangsúlyozta, hogy a Magyar Zene Házára jogerős építési engedéllyel rendelkeznek, így rövidesen indul a területen álló volt Hungexpo irodaházak bontása, ezt követően a Közlekedési Múzeum ráépítéseit, majd a Petőfi Csarnokot is elbontják. Mint emlékeztetett, nemrég megszületett a Liget tájépítészeti és a Néprajzi Múzeum építészeti pályázatának eredménye. A győztes Garten Stúdió tájépítészeti szakemberei maguk számolták ki, hogy a parkrekonstrukció után a Városligetben legalább 68 százalék lesz a teljes értékű zöldfelület talajszinten, de ebben a számban még nincs benne a Néprajzi Múzeum zöldfelülete, sem a Hősök terének részleges visszaparkosítása.
Ütköznek a nézőpontok
A civil csoportoknak most már egymással is meg kell vitatniuk a prioritásokat: az Olof Palme sétány kapcsán például a természetvédők és a kerékpárosok szempontjai ütköznek, de már látszik, hogy a családosok és a kutyasétáltatók sem ugyanúgy képzelik el a Ligetet. Sok kérdésben a megoldás a zónásítás irányába mutat – jelezte Baán László, aki elárulta azt is, hogy a közlemúltban elkészült a Városliget pontosított fakatasztere.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy hét platánfa mellett miért nyolcszáz tiszafát ültetnek, a miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a tiszafa ligethonos faj, ráadásul cserjeként is hasznosítható, a tájépítészek szerint pedig a Liget cserjefelületét növelni kell az állatállomány érdekében.
A parkrekonstrukció során megnövelik a Városligeti-tó felületét, visszaállítják a Páva-szigetet, és az egykori Hattyú-tó közelében egy új tavat, az Olof Palme Ház eredeti főbejárata előtt pedig rózsakertet létesítenek – számolt be Baán László.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
