Hol van Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya?
Hova látogatott el Mária Terézia császárnő, akit 70 ezer lámpás fogadott? Merre áll Sissi, azaz Erzsébet királynénk nyári rezidenciája? A válasz mindegyikre: Gödöllő, ahová otthonát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf. A kastély ma kiállításokkal, korhűen berendezve várja a látogatókat.
A város szívében fekvő kastélyt anno kettős U-alakban építették. A 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet – olvasható a kastély oldalán. Mint írják: a köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich I. Antalnak fontos szerepe volt Mária Terézia trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. A jutalom nem is maradt el, a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. A gróf az állami kincstár mellett saját birtokait is tervszerűen gyarapította. Gödöllő egy 135 ezer holdas birtok központja volt, amely mellett még további öt uradalommal rendelkezett. Grassalkovich a saját birtokain 33 templom és rendház építését és felújítását támogatta. Így többek között a Gödöllővel határos máriabesnyői templomét is, ahová kapucinus szerzeteseket telepített. Mária Terézia 1751 augusztusában el is látogatott Gödöllőre, Grassalkovich Antal pedig olyan pompázatos ünnepséggel fogadta, amelynek nem volt párja a világon. Összesen 70 ezer lámpás világította meg a kastélyparkot, ahol egy igen díszes, csillogó, tükrös termet építettek őfelsége számára a vacsorához.
A kastélynak azonban volt még egy emlékezetes vendége, aki nagyon szerette a gödöllői rezidenciát. A magyar állam által megvásárolt, és felújított épületet ugyanis koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné kapta. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. Az épület később, 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött. A fénykort a II. világháború zárta le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították – olvasható az oldalon. A gazdasági épületekben a szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek.
Mára azonban elindult a kastély második élete. A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély állagmegóvási munkálatai 1985-ben indultak meg. Ennek eredményeként 1996-ban nyílt meg a Kastély Múzeum első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A kiállítás azóta újabb termekkel gazdagodott: 2003-ban elkészült a Barokk Színház, 2004-ben pedig a Királydombi pavilon helyreállítása, míg 2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója.
Mit láthatunk a kiállításokon?
A kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját vonultatja fel – betekintéssel a kastély barokk templomába. A kiállításon Grassalkovich I. Antalról és családjáról, valamint Mária Terézia királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag is megtekinthető. Ezek közül kiemelkedik az a rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében „életüket és vérüket” felajánló magyar nemesek láthatóak. Külön figyelmet érdemel az a gyönyörű, női udvari díszruha is, amely eredetileg a XVIII. században készült, gazdag ezüst és arany díszítéssel – írják a tárlat oldalán.
A királyi időszakot 14 terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem, amely fehér márványstukkóval burkolt, gazdagon aranyozott, rokokó stílusú helyiség. A bálok és a nagyobb létszámú fogadások, étkezések helyszíne volt. Közvetlenül innen nyílt I. Ferenc József lakosztálya, amely összesen négy teremből: dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobából állt. Berendezésükkor figyelembe vették a király óhaját, és ezért reprezentáció helyett inkább az egyszerűségre, kényelemre törekedtek. A kastélynak ebben az északi traktusában, a király lakosztálya mellett volt a kisebédlő és a tálalószobácska. A főhomlokzati szárny déli egységében alakították ki Erzsébet királyné lakosztályát, amelynek szobáit (szalon, írószoba, öltöző és háló) kívánságára kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A királyi lakosztályok jellemző, egyedi színeit 1876-ban Schönbrunn mintájára egységesen fehér, vörös és arany színek váltották fel. A kedvelt ibolyaszín csak a királyné földszinti szobáiban maradt meg. Ez a három helyiségből álló szalon az emeletről csigalépcsőn keresztül volt megközelíthető. A szobák előtt hangulatos veranda állt, ahonnan fából épített folyosó vezetett a lovardához.
A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, s máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás. Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Az utolsó teremben Erzsébet királyné halálát hírül adó újságlapok mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás. A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor, Zala György alkotása.
A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig. A Gizella-szárnyban a XIX. század második felében a királyi gyermekek: Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő, majd később a kis Mária Valéria főhercegnő lakosztálya volt. A 2011-ben ebben a teremsorban megnyitott kiállítás első, sarokterme a kastély történetének játékos, interaktív megismerését szolgálja, számítógépes játékokkal és makettel és szép kilátással a kastély parkjára. A második terem Mária Valéria egykori szalonjának rekonstrukciója, a királyi gyermekekhez kapcsolódó relikviákkal. A további termek a kastély XX. századi történetének fontos korszakaival ismertetik meg a látogatót, bemutatva IV. Károly király és a Horthy-család itt töltött napjait, a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.
Sétánkból nem érdemes kihagyni a Barokk Színházat sem. A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás – hivatásos nemzeti társulatok híján – főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet, az épületen 1782 és 1785 között végzett átalakítások során. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon – írják. Emellett megtekinthető a felújított lovarda és a Horthy Miklósnak épített bunker két helyisége is.
Kirándulásunkat érdemes a kastély parkjában zárni, ahol megtekinthető a barokk pavilon. A zöldterület angol, tájképi kert szerkezetét őrzi, amelynek karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják.
Fotó: kiralyikastely.hu
