– vallja egy korábbi magyar résztvevő. A programra azok a 18 év feletti költők, írók, esszéírók, kritikusok, műfordítók, publicisták és újságírók jelentkezhetnek, akik szívesen gyarapítanák nemzetközi tapasztalataikat. A programban harminckét alkotó vehet részt, pályázni a visegrádi országokból: Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából lehet. A 2012-ben alapított projekten eddig 128 cseh, lengyel, magyar és szlovák rezidens vett részt a négy kelet- közép-európai fővárosban.
„Mindenben próbálunk segíteni, hogy az itt töltött idő valóban hasznos legyen a rezidensek számára. Fordítót, riportalanyt, kutatóhelyet keresünk, találkozókat szervezünk, készülünk a közös bemutatkozásra, és igyekszünk egymás munkáit megismerni. Sokszor több kaput is nyitnánk, mint amennyire konkrét igény van. A rezidens ugyanis egy munkatervvel érkezik, amelyet meg kell valósítania, és az eddigi tapasztalataink szerint ezt mindenki komolyan veszi. Így nagyon is személyiségfüggő, hogy a kötelező penzum mellett ki mennyire képes kapcsolatot építeni. Hogy ezt segítsük, a tavaszi csoporttal le szoktunk menni Balatonfüredre a Fordítóházba, az ősziekkel pedig operába, koncertre, kiállításra járunk” – mesélte Gulyás Gabriella, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgató-helyettese a Kultúra.hu-nak.
Az elmúlt hat évben pályázott magyar résztvevők a PIM honlapján osztották meg tapasztalataikat a nagyközönséggel. „Hat hétig együtt lakni a cseh, a szlovák és a lengyel kollégákkal nagyon inspiráló volt. A köztünk levő hasonlóság elég volt ahhoz, hogy könnyen megértsük egymást, a különbségek pedig, hogy minden beszélgetésünk izgalmas legyen, tele meglepetéssel” – olvasható a honlapon az egyik volt pályázó, Orzoy Ágnes beszámolója.
Gulyás Gabriella, a program hazai kapcsolattartója kifejtette: a pályázat célja a tavaszi fordulóban hat hétig, az ősziben pedig három hónapon át segíteni a visegrádi országok alkotóit abban, hogy egy kölcsönösen inspiráló környezetben dolgozhassanak éppen aktuális munkájukon. A másik három rezidens társaságában ez a program akár hosszabb távú személyes szakmai együttműködésekhez is vezethet. A főigazgató-helyettes a kelet-közép-európai együttműködés jelentőségéről így fogalmazott: „Szinte minden eddigi csoport eljutott a kérdéshez, hogy van-e visegrádi identitás vagy közép-európai irodalmi tradíció. Ha van, milyen? Ha nincs, hiányzik-e? Kellene-e? Nincsenek megfogalmazott válaszok, csak érzések, hasonlóságok, amelyek megkönnyítik egymás megértését és különbözőségek, amelyek nem áthidalhatatlanok, és izgalmas beszélgetéseket generálnak. Mindenképpen elősegítik egymás jobb megismerését, megértését, ami ebben a széttöredezett világban alapvetően fontosnak tűnik a résztvevők visszajelzése alapján.”
A program nagy lehetőség a kortárs irodalmi életet formáló, abban részt vevő alkotóknak, hogy egy lélegzetvételnyi időre kiszakadva a mindennapok mókuskerekéből közép-európai kapcsolatokat építsenek, illetve a munkaprogramjukat megvalósítsák a Visegrádi Alap támogatásával. A sikeres pályázók nemcsak Budapesten, hanem Krakkóban, Pozsonyban és Prágában tölthetnek egy, illetve három hónapot.
Jelentkezni angol nyelvű önéletrajzzal, publikációs listával, motivációs levéllel és munkatervvel lehet EZEN A LINKEN. Jelentkezési határidő január 31. éjfél.
Készítette: Jámbor-Miniska Zsejke