Ottlik Gézáról elsőként mindenkinek az Iskola a határon című regénye jut eszébe.
Azt már kevesebben tudják, hogy hihetetlen tudású bridzsversenyző volt, a budapesti világbajnokságról rendszeresen tudósította a londoni The Timest, műfordítóként pedig számtalan Charles Dickens-regényt köszönhetünk neki. A Kossuth-díjas író éppen 105 éve született. Ennek apropóján különleges utazásra hívjuk olvasóinkat.
Ottlik Géza éppen 105 éve született 1912. május 9-én régi nemesi családban. Felmenői között voltak tábornokok és magas rangú állami tisztviselők is, édesapja pedig belügyminisztériumi titkárként és császári kamarásként dolgozott, de még csak másfél éves volt, amikor elveszítette. Az írói pálya még váratott magára, ugyanis a fiatal diákot a hagyományoknak megfelelően katonatisztnek szánták, ezért katonai alreál- és főreáliskolákba járt. Bár ettől az életformától örökre elment a kedve, az élményeknek köszönhető, hogy írásaiban ilyen érzékletesen, fölülmúlhatatlan tudással mutatta be a katonai nevelés világát. Egyetemre is reál tudományokra: matematika-fizika szakra jelentkezett. A háború alatt üldözötteket mentett, köztük Vas Istvánt is, majd belevetette magát a magyar szellemi életbe. Már 1939-ben publikált a Nyugatban elbeszélést, 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, és Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban.
Bár soha nem volt nagygazda, 1952-ben mégis kuláknak nyilvánították, és csak a Magyar Írószövetség közbenjárása mentette meg a kitelepítéstől. A Rákosi-rendszerben kiszorult az irodalmi életből, és bár fordításokból élt, azt ugyanolyan kiemelkedő színvonalon végezte, hiszen az angol kormány még tanulmányútra is meghívta Londonba kitűnő fordításaiért. Neki köszönhetjük többek között Gottfried Keller és Thomas Mann elbeszéléseinek, Hemingway Az öreg halász és a tenger ímű kisregényének, Bernard Shaw és Osborne színműveinek magyar fordítását. A kényszerű hallgatásnak pedig a 1957-ben megjelent Hajnali háztetők című kisregénye vetett véget, majd 1959-ben napvilágot látott az Iskola a határon című regénye.
Különleges séta Ottlikkal
Az írók életébe azonban nemcsak az önéletrajzukon keresztül tekinthetünk be, hanem a műveiket olvasva is. Olvasóinknak Ottlik Géza születésnapja alkalmából szeretnénk ajánlani egy különleges túrát Budapesten. Nem kell hozzá külön idegenvezető, időpontegyeztetés. Hogy mi ez? HAJNALI HÁZTETŐK – Irodalmi séta okostelefonra.
Az interaktív irodalmi séta Ottlik Géza Hajnali háztetők című művének budapesti helyszíneire kalauzol. A cselekmény az útvonallá fűzött regényrészletek nyomán bontakozik ki. Ezt kiegészítve a történet korát archív fotók, filmek és korabeli sajtóanyagok galériája idézi meg. A lokatív technológia irodalmi szöveg ihlette városi séta műfaja nemzetközi téren is újdonságnak számít – írják a http://create.mome.hu/hajnali_haztetok/ oldalon. Mint írják: a Hajnali háztetők okostelefonra készített változata újfajta, komplex élményen keresztül kívánja megszerettetni, népszerűsíteni a olvasást. Az interaktív irodalmi séta Ottlik Géza azonos című regényének cselekményszálát követve a városon át mutatja be a történet szereplőit és helyszíneit, miközben a kor Budapestje elevenedik meg az okostelefon képernyőjén.
A regényből elhangzó részletek előre meghatározott útvonalon, azok vélt, vagy valós helyszínein, illetve a köztük megtett útszakaszok között hangzanak el. A regényrészletek szüneteiben pedig a húszas, harmincas évek kulturális és társadalmi viszonyait válogatott audiovizuális anyagok jelenítik meg: korabeli írott sajtóanyagok, zene- és filmbejátszások, a fényképek, valamint a tájékozódás alapjául szolgáló 1938-as Budapest térkép. A Mechwart ligetből induló és a PIM-nél végződő hatórányi, részletekben (is) végigjárható séta során – akárcsak a könyv olvasásakor – lassan áll össze a történet, időt adva a befogadásra.
Az izgalmas alkalmazásról a Kultúra.hu-nak Bánki Zsolt, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársa, a projekt vezetője mesélt. „A PIM volt az ötletgazdája és megrendelője az alkalmazásnak, amely 2012-ben született, Ottlik Géza 100. születésnapjának alkalmából.
Egész éves rendezvénysorozattal készültünk, és szerettük volna a legkülönfélébb módon megünnepelni az évfordulót. A mi filozófiánkban az ilyen típusú kreatív alkalmazások és szolgáltatások mindig előkelő helyet foglaltak el, ezért fogtunk bele az okostelefonos séta elkészítésébe is, amely során két partnerünk volt. A koncepciót közösen dolgoztuk ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjával. Ők vettek részt az anyaggyűjtésben is, míg a technológiai kivételező az MTA SZTAKI lett, akiknek Guide@Hand alkalmazását tartottuk technikailag megfelelőnek a koncepcióhoz” – mondta el Bánki Zsolt.
„A cél az volt, hogy ki tudjuk nyitni az irodalom befogadásának ablakát az újdonságok felé. Kétféle tipikus irodalombefogadási élmény van: a legklasszikusabb a művek olvasása, a másik a kiállítások, események megtekintése, melyeket a múzeum nyújt. Mindkettő helyhez kötött program, és szerettük volna lebontani ezek korlátait, hogy kilépjünk a falakon kívüli virtuális világba. A séta során a felhasználó különleges módon élheti át az irodalmi művet. Végigjárhatja a cselekmény helyszíneit, és közben a legkülönbözőbb vizuális, multimédiás háttérinformációkkal látjuk el” – emelte ki Bánki Zsolt, majd hozzátette: az alkalmazás az oktatásban is helyet kaphat. Maga az applikáció úgy épül fel, hogy nem muszáj egyszerre végigjárni, ezért egy tanóra keretében is meg lehet ismerni egy-egy fejezetét.
A Hajnali háztetők az App Store-ból és Google Playből ingyenesen letölthető Guide@Hand mobil alkalmazás egyik sétájaként használható. Az alkalmazás működését bemutató videók letölthetőek itt (Macre), illetve itt (Windows).
