Kedves olvasó! Egy olyan könyvet tartasz a kezedben, mely egy varázslatos utazásra hívogat. Keskeny csapásokon, hegyeken és völgyeken keresztül visz el a címben szereplő égig érő erdőbe, ahol megannyi mesés teremtmény mellett megismerkedhetsz Mittával és gyermekeivel;
Majtával, a négy és fél éves tündéri kislánnyal, aki még ösztönösen érzékeli a világot és annak csodáit, és Tirmivel, a kilenc éves fiúval, akinél jobban aligha ismerheti bárki is az erdőt.
És persze találkozhatsz a gyermekek édesapjával is, Nordennel, aki párjához, Mittához hasonlóan a múlt emlékeinek labirintusában próbálja ismét megtalálni a jelenbe vezető ösvényt.
Történetük segítségével újra felfedezheted az olyan elveszettnek hitt pillanatokat, mint az eső szépsége, az álmok jelentősége, esetleg egy pohár víz gyógyító ereje, vagy egyszerűen csak a hála érzése.
.jpg)
Ez a mese azonban mindezek mellett nem csak, hogy újra értelmezi a hétköznapokat, a benne rejlő csodákat, a szeretet fogalmát, hanem kézen fog és egyenesen elvezet lelkünk legcsodálatosabb részeibe. Segít szembenézni saját félelmeinkkel egy olyan szellemi és érzelmi szinten, ahol ezeket a félelmeket kiválthatjuk a szeretettel.
A könyv legvégén pedig még arra is ráébredsz, hogy ez az égig érő erdő azért olyan valószerű, mert ez mind benned van jelen. A mese benned él.
Válság van, celebbotrányokkal teli a televízió, a világban folyó éhezés hallatán már fel sem kapjuk a fejünket, a gyilkosságokat pedig figyelemre sem méltatjuk. Ugye, mennyire hozzászoktunk az ilyen pesszimista dolgokhoz? Bezzeg azt senki sem hangoztatná, ha egyre több gyerek olvasna, vagy ha K. Mária 60 éves lakost sikeresen műtötték volna meg.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem becsüljük meg az apró, de pozitív dolgokat. Azokat, amik miatt érdemes lenne élni. Egy szál virágot, ölelést, kedvességet bármikor adhatnánk, mégsem tesszük meg. Talán ennek is köszönhető, hogy a magyarok sokkal pesszimistábbak a többi nemzethez képest.
Regőczi Lalus Az égig érő erdő című könyve épp azt az optimizmust szeretné visszacsempészni az életünkbe, amivel sokkal könnyebben el tudnánk viselni a ránk nehezedő nyomást. Az író egy olyan világba kalauzol el minket, melyben általánosan elfogadott dolog egymást szeretni, támogatni – éppen az, amit manapság, a ‘rohanó világban’ nem divat. Itt nincs vérpatak, nincsenek vámpírok, lövöldözés, gyilkosság. Ugye, milyen unalmasnak hangzik?
Bár több a varázslatos erdőt leíró rész, mint a dialógus, akinek jó a fantáziája és szereti a részletező írásmódot, az szeretni fogja magát a könyvet is. Mindenképp érdemes megállnunk egy kicsit és beleolvasnunk. Maga a nyugalom szigete.
(Köszönöm a könyvet a szerzőnek! Hamarosan Ti is megnyerhetitek, addig is az érdeklődőknek ajánlanám a könyv köré épült honlapot, az egigeroerdo.hu-t. A regény folytatása hamarosan érkezik!)
Könyv adatai:
– Kiadó: Music & More Hungary Kft
– Oldalszám: 270
– Borító: cérnafűzött, keménytáblás
– ISBN: 97896350685023
– Megjelenés: 2009
Natasha
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
http://biblioteka.freeblog.hu
