A Tárih-i Üngürüsz, a magyar ősgeszta 1543-ban íródott a török szultán számára egy réges-régi ősforrás alapján.
A Tárih-i Üngürüsz, a magyar ősgeszta 1543-ban íródott a török szultán számára egy réges-régi ősforrás alapján. Sorsa azóta a lét és a nemlét bugyrait járja…
Bár 1860-ban Vámbéry Ármin átadta az MTA-nak, 120 éven át ismét nemlétezőnek tekintették. Csak akkor vált mégis ismertté, amikor ezt a tétlenkedést látva szorgos magyarok kikölcsönözték a török nyelvű kéziratot, és megszervezték magyarra fordítását.
Megpróbálták megnyerni a Tárih-i Üngürüsz kiadatásához Ligeti Lajos turkológus, az MTA akkori alelnökének támogatását. Amikor ez ügyben személyesen felkeresték, és nem tágítottak e szándékuktól, az MTA akkori alelnöke így kiabált: „Ne merjék ezt megtenni, mert véresre zúzott homlokkal fognak visszahátrálni!, és Ne akarjanak engem a sz…ros vödörbe dugni!”
Édesapám,Grandpierre K. Endre két nagyhatású ismertetőt tett közzé róla, és ezután a Tárih-i Üngürüszt nem lehetett tovább elhallgatni. Korlátozott példányszámban kiadták, de egy hamisítással felérő, torzított változatban, amelyekbe a fordító belement, mert, ahogy mondta: „Erőltették, nem tehettem mást”.
Az eredeti, hamisítatlan kézirat őstörténeti része most, ebben a kötetben lát először napvilágot, édesapám – Grandpierre K. Endre összes e témában megjelent írásával együtt. Két tanulmányom vezeti be, amelyben megvilágítom a különböző álláspontokat, azok eltéréseinek okait, feltárják a Tárih-i Üngürüsz idősíkjait, hogy megvilágítsa a helytálló értelmezéséhez szükséges legfőbb szempontokat.
Ennek során fény derül az ősi magyar szájhagyomány jelentőségére, a magyar nemzeti sajátosságokra, a regöseink és a mágusok közötti kapcsolatra, Nimród történelmi szerepére, s részletes képet kapunk a Tárih-i Üngürüszről, amely őstörténetünket az eddigieknél mélyebb összefüggésbe helyezi.
Bebizonyosodik, hogy a Tárih-i Üngürüsz legfontosabb nemzeti krónikánk, amely képes arra, hogy hathatósan hozzájáruljon a magyarság szellemi megújhodásához.
(Grandpierre Attila)
*
TARTALOM:
I. A Tárih-i Üngürüsz tartalmi értelmezésének és értékelésének kérdései:
(Dr. Grandpierre Atilla)
• Áttekintés a Tárih-i Üngürüsz értékeléseiről;
(A Tárih-i Üngürüsz ősgesztai jelentőségét, vagy ennek lehetőségét elismerő történészek állásfoglalásai /1858-ban Vámbéry Ármin keletkutató, 1861-ben Budenz József akadémikus, 1979-ben Grandpierre K. Endre író, történész, 1979/1982 Blaskovics József nyelvész, egyetemi tanár, 2010-ben Hölbling Tamás történész/ – A Tárih ősgeszta voltát, őstörténeti jelentőségét elutasító hivatalos történészek állásfoglalásai /1977-ben, 1996-ban Hazai György akadémikus, nyelvész, 1982-ben Fodor István régész, 1988-ban Borzsák István akadémikus, ókortudós, 2014-ben Sudár Balázs tud. főmunkatárs)
• A Tárih-i Üngürüsz idősíkjai;
(A TÜ öt idősíkja – A történelemkép változásai – Mi a civilizáció? – Az első korszakváltás – A második korszakváltás – A harmadik korszakváltás – Civilizáció és történelem – Három vízválasztó történelemképünk változásaiban. A történelemírás és a hivatalos történetírás elágazása – Kívülállók szerepe a tudományban – A TÜ idősíkjai, a szájhagyomány jelentősége)
• A Tárih-i Üngürüsz kulcselemei: a regösök, a krónikások, Nemród /vagy Nimród, illetve Menroth/;
(A TÜ első mondata: a kulcsmondat – Kik voltak a regösök? – Mikor éltek a regösök? – Magyar nemzeti sajátosságok – A népfelség eszméje a régi magyar jogrendben – Magyarságképünk és a történelemkép változásai – A korabeli nemzeti önazonosság jelentősége – A Tárih-i Üngürüsz első mondatának hányattatásai és jelentősége – A regösök és a Tárih-i Üngürüsz születésének időpontjai – A TÜ érdemi részének első félmondata, a török eredeti és magyarra fordításának néhány szempontja – Anonymus, Pais Dezső fordítása – Kézai Simon – Kálti Márk, Képes Krónika – Thuróczí János – Mit tudunk Nemródról? Melyik korban élt, Miben rejlik Nemród jelentősége a magyar történelem számára? – A Nemród mondakör magyar elemei – Mikor élt Nemród? – Nemród népe és a magyarság kapcsolata a genetika tükrében – Lehet-e a magyarság jelen a mezopotámiai civilizáció megteremtésénél? Nemród jelentősége a magyar őstörténelem számára)
• Szemelvények a Tárih-i Üngürüsz különösen figyelemre méltó pontjaiból és néhány észrevétel;
• A Tárih-i Üngürüsz jelentősége és üzenete;
(A Tárih-i Üngürüsz jelentősége)
II. A magyarok eredete a Tárih-i Üngürüsz tükrében:
(Grandpierre K. Endre)
• A Csodaszarvas-monda új változatai egy latinból törökre fordított magyar ősgesztában;
• A kézirat százados kallódásáról;
• Miként jutott krónikás anyagához Terdzsüman Mahmud?
• Mahmud származásáról;
• Milyen kódexre vagy kódexekre tett szert Mahmud?
*
II. sz. Bizonylat a Forrás-tanulmány
Előtörténetünk a Tárih-i Üngürüsz Ős-Csodaszarvas-mondái tükrében:
• Őstörténetünk szerkezeti rendje;
• A szentélybe zárkózás titkai;
• Ősi jelképiség;
• Szkíta Maotisz Másává alakul;
Nimród eltűnéséről, a mondai cselekményekről való rejtélyes kiválásról:
• Miképp értesült Hunor arról, milyen üzenetet hozott az égi vad?
• Volt-e kapcsolat a keletre távozott magyarok és az itthoniak között?
• Hogyan került Magor az első helyre?
• A Hunor névről;
• Miért távozott Hunor sietve Perzsiából
Hunor fővezérsége és halála:
• Őstörténeti mondáink sajátos szerkezete;
• Hadpusztító óriásmadarak fantasztikus mondája;
– Tízezer év magyar őstörténetének egybefoglaló mondaköre
– Legyűrhetetlen égi-földi történelmi mozgató erő
• Honfoglalások vagy honvisszafoglalások?
• Magyar honvisszafoglalások tízezer évi sora;
• Tíz-tizenkétezer évi bizonyított őshonosság;
Tárih-i Üngürüsz; egy ezer éve bujdosó magyar ősgeszta titokzatos történetének peranyaga I:
(Grandpierre K. Endre)
• Bizonylatcsoport, levelek, cikkek;
Tárih-i Üngürüsz: egy ezer éve bujdosó magyar ősgeszta titokzatos történetének peranyaga II:
• Mit nyújt az ősgeszta a magyarságnak;
• Miként fogadta a kincstári tudományos és politikai vezetés az ősgeszta nyilvánosságra kerülését?
*
Üngürüsz története – Iszkender legenda:
Madzsar Táríhi
(Dr. Blaskovics József)
UTÓSZÓ- Név- és tárgymutató
*
Kiemelten ajánljuk mellé:
Káldeától Ister-Gamig I-II-III.
RENDELHETŐ!
