Dr. Bobula Ida közel teljes hagyatéka 1 kötetbe rendezve van az olvasó kezében.
A történész – Badiny Jós Ferenc – mellett a sumír-magyar nyelvrokonság elméletét vizsgálta. Az amerikai emigrációban számos olyan munkája született, amelyet a mai napig támad a finn-ugor elméletben hívők tábora. Könyvtári munkássága során kezdett el foglalkozni a sumír-magyar nyelvrokonság kérdésével, emigráns élete során javarészt angol nyelvű tanulmányaiban fejtette ki elméleteit…
TARTALMA:
• A sumír nép neve;
• Sumír műszaki tudományok – Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata;
• A magyar nép eredete;
• Őstörténet dióhéjban;
• A Sumír-Magyar nyelvrokonság;
• Szóegyeztetések;
• Kölcsönöztük, vagy örököltük – Szójegyzék;
• A magyar ősvallás istenasszonya;
• A nyelvrokonság történelmi háttere;
– Mágusok: osztály vagy nemzetség…? – A mágusok vándorlása – Magyar vándorlások – Magyarok Magyarországban
• Üzenet, régi könyvből;
• Tanulmányok:
– Árpád – A magyarság eredete – Ur, Asszony, Katona – Urartu – Transzkaukázia – Az ősember szálláshelye – Az araráti népek – A szkítákról – Szabartoi aszfaloi – „Szamárvár” – Kákics – Táltos az ecsegi lápban
• Versek;
• Nők a magyar történelemben:
– Sarolt – Teleki Blanka grófnő – Damjanichné Csernovics Emilia – Anonyma az első magyar sebészorvos – Piroska Eirene (Szent László leánya) – Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna – Hugonnai Vilma grófnő
• A nő a XVIII. század magyar társadalmában:
Előszó
– A magyar nő a század elején; (A jogi helyzet – A nő a családban – A női munka gazdasági jelentősége – A nő a társaséletben és közfeldogásban)
– A nyugat-európai galantéria; (A galantéria keletkezése – A galantéria elfajulása – Az új áramlat elterjedése – A galantéria Bécsben)
– Változások Magyarországon; (A nyugati szellem útja – A művelődés – Az új nőtípus – A reakció)
– Az új eszmék hatása; (Nők az 1790-es évek közéletében – Asszonysors a század végén – A nép asszonyai – Nők a szellemi életben)
EREDMÉNYEK
• Levél a szerkesztőhöz:
Válaszok
– Summa Summarum
• 2000 magyar név sumír eredete:
ELŐSZÓ
– Hogyan használjuk ezt a könyvet egy-egy magyar név eredetének megkeresésére?
*
Részlet „A magyar nép eredete” című tanulmányból:
„Maga az a tény, hogy a magyarok a IX. század elején írást hoztak magukkal, mindennél világosabban mutatja, bizonyítja, hogy ők már régen túljutottak azon a fejlődési lépcsőfokon, amelyet vadságnak, barbárságnak neveznek, – még akkor is, ha ez nem volt köztudomású… Amit az emberek tudnak, vagy nem tudnak, befolyásolja az érzelmeiket és a cselekedeteiket, amelyeket századokon keresztül az elnyomott Magyarországról festettek – az hamis, torz kép volt – és a világháború utáni békeszerződésben bosszulta meg magát… Függetlenül az általános háborús bűnösségtől, vagy minden más szempontból is, egyetlen országot, egyetlen nemzetet nem téptek olyan kegyetlenül darabokra, csonkítottak meg és ítéltek halálra a békeszerződések félrevezetett, rosszul informált diktátorai, mint a magyart…
Minden nemzetnek joga van az önbeszüléshez. Az a nemzet, amely nem becsüli meg a maga múltját, nem méltó a jobb jövőre sem. Az ifjúsághoz szólok elsősorban, és azokhoz, akik szívükben fiatalok, akik az emberiség jövőjét építik. Építsék úgy, hogy a sumérek és a szittyák utódainak, leszármazottaiknak is helye legyen a nap alatt. Nemes dolog igaz ügyért harcolni. Az igazság a tudomány világában is az emberiség legértékesebb kincse.
Ajánlom ezt a könyvet, akik segítenek, s akik a világ legkülönbözőbb részén élnek, harcolnak és meghalnak az igazságért és a szabadságért.”
(Houlton, Maine)
*
Dr. Bobula Ida (Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina, 1981. október 24.) magyar történész. Elsősorban a sumer–magyar nyelvrokonság elméletét támogató kutatásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett ezen témakör legjelentősebb alkotója.
Költőként indult, 1920-ban önálló kötete jelent meg. 1923-ban A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására című disszertációjával doktorált történettudományból a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Később az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1929-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.
1947-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a New Jersey’s Woman College-ban, illetve a Kongresszusi Könyvtárban munkálkodott. Később történelmet és szociológiát oktatott a dél-karolinai Limestone College-ban. 1955 és 1957 közt a magyar menekültprogram igazgatója volt Philadelphiában.
A sumer–magyar nyelvrokonság kérdése még könyvtári munkássága alatt került érdeklődése középpontjába. Kilenc, javarészt angol nyelvű kötetben foglalkozott elmélete kifejtésével. Állításai a mai napig igen népszerűek, főleg a magyarság őstörténete iránt érdeklődő olvasók körében…
*
„A Sumír Örökségünk” című ezen kiadványt Dr. Bobula Ida történész hagyatéka iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyekben pontos és megdöbbentő kapcsolatokat fedezett fel az ősi mezopotámiai kultúra és a magyarság eredete között.
Tanulmányozásuk során jobban megismerhetjük a magyar nép valódi őstörténelmét, és a magyar nők szerepét a történelemben…
*
Kiadó: Angyali Menedék