Este van, este van: kiki nyúgalomba!
/Feketén bólingat az eperfa lombja” – így kezdődik a Családi kör. Legtöbbünknek az iskolában tanult versek jutnak eszünkbe Arany János kapcsán. Részletek a Toldiból és Arany balladáiból. Szeretjük? Ismerjük egyáltalán őt és műveit? Az Arany-emlékév kapcsán olyan programokat gyűjtöttünk össze, melyek segítenek megfejteni: ki is volt a költő, és mit jelent számunkra művészete.
„Számomra Arany János abszolút szellemi kortárs, aki látnoki erővel érezte meg még csírájában azokat a problémákat, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket” – állítja Lázár Balázs színművész, költő, a Pinceszínház irodalmi referense, aki igazi Arany-lázban ég idén, és két versszínházi estet is létrehozott Tallián Mariann színművésszel. Az egyik Arany János balladáiba enged betekintést, a másik Arany János ironikus, humoros írásait hozza közelebb a nagyközönséghez. „Nemcsak szellemi kortársnak és korszerűnek tartom Aranyt, hanem az irodalmi és ezáltal a nemzeti egység szimbólumának is, aki népi költészetünket balladaművészetében a legmagasabb szintre emelte, öregkori verseivel pedig a modern magyar líra alapjait tette le. Benne még összetartozó és elválaszthatatlan egységben volt népi és urbános életérzés, irodalom” – teszi hozzá Lázár Balázs. A színművésszel és Tallián Mariannal találkozhatunk a szeptember 27-ei „fanyar Arany” esten a József Attila Irodalmi Szalonban. A Semmi természet című versszínházi előadást az Arany János Emlékév alkalmából készítették, a műsort Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőnő szerkesztette Arany ironikus, humoros írásaiból.
 |
| Arany János családja körében 1863 körül, Fotó: Wikiédia |
Másnap, szeptember 28-án este ismét Arany János alakját elevenítik fel, hiszen elkezdődik a Versek szódával – Arany 200 című négy estből álló sorozat. A közkedvelt irodalmi talk-show-t 2011-ben indította útjára a Kultúrvonal Produkciós Iroda és a Magyar Írószövetség a kortárs költészet rendhagyó népszerűsítése céljából. Legutóbb az 1956-os emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotókat láttak vendégül a ferencvárosi Pinceszínházban, akik részt vettek a forradalomban. Ezúttal Arany János halhatatlan művészete előtt tisztelegnek a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ingyenes esten Aranynak olyan „arcait” mutatják meg, amelyekről általában kevesebb szó esik. Ritkán beszélünk például arról, hogy a költő gitározott is, előszeretettel zenésítette meg saját és barátai verseit. Így első alkalommal Arany János és a zene kapcsolatát járják körbe.
A műsorvezető Lázár Balázs lesz, a vendég pedig Csörsz Rumen István előadóművész, irodalomtörténész. „Az Arany est sorozatot a középiskolás korosztálytól kezdve az idősekig minden korosztálynak, irodalmároknak és laikusoknak egyaránt ajánlom, akik rendhagyó, színházi körülmények közé ültetett irodalmi előadáson szeretnék beAranyozni estjüket” – mondta el nekünk Lázár Balázs.
Arany János költészetéről októberben sem kell lemondanunk, hiszen a Józsefvárosi Galériába Arany-balladák címmel rendeznek műsort október 19-én. Szörényi László irodalomtörténésszel Takács Tamás irodalmár beszélget Arany János balladáiról. Utána zenés irodalmi összeállítást hallhat a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában. Az elhangzó művek között találhatóak történeti, népi, romantikus és nagyvárosi ihletésű, valamint egyszólamú, többszólamú és körkörös felépítésű balladák is.
Kiállítás a kerítésen
„Arany János ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat” – mondta el Szörényi László irodalomtörténész szeptember 18-án, hozzátéve: a költő művészetét hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi. Ahhoz, hogy ezt mi is felfedezzük, nem kell mást tennünk, mint elsétálni a Bajza utca és a Városligeti fasor mentén. Itt rendezte meg a Magyar Írószövetség Arany János üzenetei címmel legújabb kiállítását. „Az írószövetség székházának kerítésein már a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után” – mondta el a szeptember 18-ai megnyitón a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Kiemelte: a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett. A válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő. A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi.
 |
| Önarckép álarcokban, Fotó: Csákvári Zsigmond |
Ismerkedjünk meg Arany János arcaival
Arany János költészetének legmélyét, legrejtőzőbb szerepjátszását ragadja meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kiállítása. A tárlatot szintén Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg május 15-én, aki megjegyezte: szerencsés és igazán mélyreható a címválasztás – Önarckép álarcokban – hiszen a kiállítás Arany János költészetének legbelső magját ragadja meg, az önarcképfestésnek az igényét és a legrejtőzőbb szerepjátszás vágyát, „amely egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg Arany költészetében”. Hozzátette: a kiállítás látogatója beleláthat egy páratlan életpályába. (A megnyitóról cikkünket ITT lehet olvasni!)
„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt, Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki” – kérdezte Arany Jánostól Petőfi 1847-ban, amikor elolvasta a Toldit. E rejtvény azóta is nyitott feladvány: a jegyző, a hivatalnok, a tanár fegyelmezett, nyilvános szerepei mögül ki-kilép az érzékeny, önmarcangoló, labilis lírikus. Egy sziporkázó ötletekkel, „nyughatatlan vándorösztönnel” megvert, változatos műfajokkal kísérletező zsenivel és egy hol rejtőzködő, hol szokatlanul nyílt, közvetlen humorú személyiséggel ismerkedhetnek meg a kiállítás látogatói – írják a múzeum oldalán.
Az Önarckép álarcokban. Arany János emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket – olvasható a múzeum oldalán. A kiállítás minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hidja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.
Utazzunk együtt Arannyal!
Az Önarckép álarcokban című tárlatnak elkészítették az iskolai oktatást kiegészítő, országosan utazó változatát is. Az e célra átalakított „Arany 200 busz” július 10-től járja az országot. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és a digitális eszközöket is beépíttek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek. A kiállításhoz kérhető tárlatvezetés illetve foglalkozás is, hiszen a buszt minden helyszínen múzeumpedagógus kollégák kísérik – olvasható a múzeum oldalán.
 |
| Önarckép álarcokban, Fotó: Csákvári Zsigmond |
A kiállítás látogatása ingyenes, a fogadó intézményektől csak a parkolóhely biztosítását és villanyáram csatlakozási lehetőséget kérik. Ősztől, illetve 2018 tavaszától elsősorban a közoktatási intézmények, városi könyvtárak, művelődési házak, múzeumok meghívására számítanak. Főként vidéki intézmények és a határon túli magyarság oktatási, kulturális intézményeinek jelentkezését várják. A kitöltött jelentkezési lapokat az arany200busz@pim.hu e-mail címre lehet elküldeni.
Kincsek, kultusz, hatástörténet
Szintén interaktív kiállítás nyílt az OSZK-ban a Nemzeti Ereklyetérben és az Ars Librorum kiállítótérben „Más csak levelenként kapja a borostyánt…” – Kincsek, kultusz, hatástörténet címmel április 28-án. Az Arany János-kiállítást könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések speciális tárlatvezetések, rendhagyó magyarórák kísérik egészen november 25-ig. A tárlat az OSZK kézirattárának páratlan kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultusz kérdéseire is, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is. A kurátorok Rózsafalvi Zsuzsanna és Borbély Mónika, irodalomtörténészek.
Kortárs költők mesélnek Aranyról
A kiállítások mellett a színházakban is találkozhatunk Arany János alakjával. Az Örkény Színházban Aranyozás – Költők Arany Jánosról címmel mutatták be szeptember 24-én azt az előadást, amelyben a kortárs költők reflektálnak Arany János életművére vagy személyiségére. Alapja az a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára címmel született kötet, amelyben negyvennyolc szerző ötven alkotása szerepel. Olvashatunk verseket többek között Varró Dánieltől, Géher István Lászlótól és Nádasdy Ádámtól is, de akadnak jóval régebbi, még az ’50-es években született alkotások is. Ezekből a szövegekből válogatott Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház igazgatója és Ferencz Győző irodalomtörténész az Országos Széchényi Könyvtár és az Örkény Színház közös, Aranyozás című estjére. Úgy vélték ugyanis az alkotók, hogy Arany János szellemi öröksége, költészete nem csak egykori, de ma élő pályatársainak is mérték. Alakját nagyra tartotta és kiemelte Ady Endre, Babits Mihály és Radnóti Miklós is, költészete azonban ugyanúgy hat a 21. század íróira, sőt színészeire is. (Cikkünket az előadásról ITT lehet olvasni!)
A szövegeket olvassák: Bíró Kriszta, Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke. Zene: Kákonyi Árpád. Az est házigazdája és rendezője: Mácsai Pál. Az előadásról részleteket ITT találunk!
Irodalom a tánc világában
Arany Jánosnak 1851-ben jelent meg A nagyidai cigányok című hőskölteménye. Ebbe a világába repít el minket az ExperiDance Production is. A Nagyidai cigányok című álomszerű tánckomédiájukban mutatják be Európa vándor népének életét. Az előadásról azt írják az oldalon: Csóri vajda, a vándorcigányok vezére cigányország felemelkedéséről és dicsőségéről álmodik. A csúf valóságban viszont ő és kis közössége Nagyida várában rekedt, melyet az osztrák seregek ostromolnak. A magyar védők az éj leple alatt menekülnek a reménytelen helyzetből, sorsára hagyva Csórit és népét. Mit is tehetnének hát az örökké vidám cigányok? Örömünnepet rendeznek, esznek-isznak, táncolnak, hiszen ehhez értenek a legjobban! Nagy vigasságukban még ez ellenséget is sikerül elijeszteniük, ám sajnos a szerencse forgandó…
 |
| Fotó: experidance.hu |
A XVI. századi magyar monda alapján készült tánckomédia a Magyarországon élő cigányok kincset érő kultúráját mutatja be a mozdulatok nyelvén. Román Sándor koreográfiája nem csak a cigány néptáncokat szőtte bele a nagyidai mulatozásba, de azokat a táncokat is, melyekkel a cigányság vándorlása során találkozott. Török, perzsa, indiai és egyiptomi elemek teszik teljessé ezt a mulatságos történetet. A részleteket ITT lehet olvasni!
Felújítják Arany szobrát
Az irodalmi estek, színházi produkciók és kiállítóterek mellett akár az utcán is találkozhatunk a nagy költővel. Igaz, nem azonnal, hiszen szeptember 7-én szállították el és kezdték meg a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében. Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg, átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.
A munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be, így a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható az alkotás. A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta felállítási helyként. A szükséges szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost a pályázó „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével ülő alakban ábrázolja”.
A bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak ítélte oda. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta, míg magához az alakhoz Porteleky László vívóbajnok, és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt. A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.
Ezek a programok csak egy részét adják azoknak az eseményeknek, melyeket idén Arany János tiszteletére rendeznek országszerte. Az azonban biztos, hogy aki ellátogat néhány programra, megismerhet egy rendkívüli embert és egy rendkívüli életművet.
Wéber Anikó
Forrás: Kultúra.hu/MTI/pim.hu/experidance.hu
