Digitálisan felújított Rejtőt a fa alá!

Nem is olyan régen keseregtünk a képregény mostani nehéz helyzete felett, és valóban: a mából visszanézve szinte egészen elképesztőnek látszik, hogy volt idő, amikor százezrek úgy várták a Korcsmáros Pál által félelmetes tempóban elkészített, mégis rendkívül színvonalas képregények folytatásait, mint ma egy szappanopera epizódjait.Persze lehet azzal érvelni, hogy akkoriban korlátozottabbak voltak a szórakozás lehetőségei, de ez még önmagában nem magyarázat a sikerre.

Bohém zsenik, ha találkoznak

Annál inkább a fékezhetetlen kezű grafikus, Korcsmáros Pál párját ritkító tehetsége (a városi legenda szerint egyszerre két kézzel is tudott rajzolni!). Az igazi ismertséget a Rejtő-feldolgozások hozták el számára, nem túlzás kijelenteni: a magyar ponyva legnagyobb mesterének műveit kicsit „korcsmárosan” olvassuk, amióta halhatatlan figuráinak – Fülig Jimmytől Piszkos Freden át Troppauer Hümérig – az újságíróból lett karikatúrista-grafikus adott karaktert. Az 1916-ban született Korcsmáros (tehát a halhatatlan regények szerzőjének kortársaként) maga is bohém figura volt, már-már rejtői alak.

Sőt, ezt az örökséget otthonról hozta, hiszen állítólag őse volt az a Saphir néven alkotó szatíraíró, akiről Mikszáth az Akli Miklós című regényének főhősét mintázta. Nagybátyja a Fészek Klub ügyvezető igazgatója volt, ahol az unokaöcs elmerülhetett a művészek világmegváltó és nem éppen wellness-re hangolt világában. Fantasztikus rajztudását önképzéssel fejlesztette, és jó hasznát vette akkor is, amikor 1944-ben hamis igazolványokat és svéd menleveleket gyártva mentette meg mások életét. A háború után újságíróként dolgozott, és ritka kivételként cikkeit maga illusztrálta. Több lapnál is megfordult, és egyre népszerűbb lett karikatúristaként – eleinte főleg lengén öltözött nőalakjaival aratott sikert.

1957-ben indult a Füles rejtvénymagazin, és ez Korcsmáros életében is fordulópontot jelentett: itt kezdte publikálni klasszikus regényeket – A nyomorultak, A kőszívű ember fiai, Egri csillagok stb. – feldolgozó folytatásos képregényeit. Haláláig, 1975-ig a lap munkatársa volt. Alkotói fénykora 1958 és 1969 közé esett, ekkor jelentkezett a Rejtő-regények feldolgozásaival – A szőke ciklon 1961-ben, A tizennégykarátos autó 1963-ban, Piszkos Fred, a kapitány (1964), míg Az elátkozott part 1965-ben jelent meg. Érdekes adalék, hogy A tizennégykarátos autó főhősének, Gorcsev Ivánnak a nevét a szovjet elvtársak érzékenységére való tekintettel kellett Fülig Jimmyre változtatni a képregényes adaptációban.

Digitális ráncfelvarrás

A most felújított formában megjelentetett A láthatatlan légió című kötet 1969-ben látott először napvilágot. Több Korcsmáros-műhöz hasonlóan ezúttal is aprólékos munka előzte meg a felújított változat megjelenését. Az eredeti, fekete-fehér, tussal rajzolt kockákat Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán dolgozta át. A „digitális ráncfelvarrás” során újraalkották a szövegkönyvet, mivel az eredeti megoldásból kimaradtak fontos poénok és érdekes részletek. A megfakult, sárga oldalakat retusálni kellett, és ha kellett, új figurákat is hozzáálmodtak bizonyos képkockákhoz – természetesen Korcsmáros modorában. Végül a színezésnek köszönhetően új mélységet, szinte harmadik dimenziót is nyert az eredeti alkotás. Ilyen jellegű munkára egyébként még Nyugaton – ahol a képregény mindig is népszerűbbnek számított, mint hazánkban – is ritkán kerül sor.

A felújított képregényalbum minősége – ahogy azt már a korábbi kiadások esetében is megszokhatta az olvasó – igencsak meggyőző, könyvtárgyként is esztétikus kiadvány született ismét. A munka során olyan szempontokat is figyelembe kellett venni, minthogy Korcsmáros aktualizálta, vagyis a hatvanas évekbe helyezte az eredetileg a két háború közötti időszakban játszódó történeteket, adva volt a feladat, hogy a képi világot „visszaaktualizálják”. Nem csak a nosztalgiázni vágyóknak lehet örömet okozó kiadvány a most megjelent képregény, valószínűleg azok is élvezettel lapozhatják, akik (megbocsáthatatlan módon) nem mélyültek el még a rejtői életműben. Kár, hogy a pár éve beharangozott Piszkos Fred-rajzfilm viszont láthatóan nem akar elkészülni.

mno.hu – Szathmáry István Pál