Ady Endre életéről és költészetéről emlékeztek meg
november 18-án szülőházánál, a romániai Érmindszenten a költő-író születésének 140. évfordulója alkalmából. A programsorozat keretében Nagykárolyban, a Károlyi-kastély kertjében leleplezték az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egészalakos bronzszobrot is.
Az 1990 óta huszonnyolcadik alkalommal megrendezett „zarándokúton” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a költő szülőhelyének gyermekkori és ifjúkori emlékképei – így a hétszilvafa, az avardombok, a krisztuskereszt vagy a szikkadt Kraszna-ágak – egy nagy költészet motívumkincseivé váltak, melyek Ady költészetében a saját és a magyarság sorsát jelképezték.
„A késő ősz, a novemberi napok fázós, ködös élményei elkísérték őt egész életében” – mondta az ünnepség résztvevői előtt Lezsák Sándor. Szavai szerint tragikus, betegséggel és elillanó szerelmekkel, halálérzettel, örökös háborúsággal terhelt élet jutott Adynak, de ez alkotó élet volt a váteszi képességekkel megáldott zseni sorstörténete, aki mélyre látott a bonyolult emberi létben éppúgy, mint a magyarságban.
Lezsák Sándor szerint Adyt sokan félreértették, kiragadva költészetéből és életéből azokat a pillanatokat, amire éppen szükségük volt. „Nem ismerték, vagy nem akarták észrevenni a kételyekkel küszködő kálvinistát, a folyton háborúzó férfit és a fajtáját ostorozó, de azt mindenkinél jobban szerető és féltő embert” – tette hozzá. „Békére és igazságra vágyott, a csalások és a hazugságok fölött” – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy az életében esendő és romló Ady helyett a költői nagyságot és a látnoki erőt kell meglátni, ami közkincs és örök értéke a magyarságnak.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta, a költő kultusza máig él, főleg azért, mert Ady lázadó volt, küldetéstudattal rendelkezett és szenvedéllyel élt. „Azt vallotta, úgy kell magyarnak lenni a 20. században, hogy a magyarsággal és a magyarságtudattal megértjük a körülöttünk lévő népeket, és ők is meg kell értsenek bennünket” – mondta a szövetségi elnök. Utalt arra, hogy Adyt elfogadták az Osztrák-Magyar Monarchia más nemzetiségű írói, költői és szellemi vezetői is, ez pedig azt mutatja, hogy lázadása és útkeresése megértésre talált. Ady Endre új minőséget teremtett az újságírásban, haladó és magyar volt – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Mint mondta: tudta, hogy küldetése van, változtatni akart a világ és a magyar nemzet sorsán, valamint új utakat nyitott a magyar irodalomban.
A koszorúzással egybekötött ünnepségen részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja.
Forrás: MTI
Fotók: Kelemen Hunor Facebook-oldala
