Szécsi Noémi regénye, a Finnugor vámpír ősszel jelenik meg angolul a közép-európai irodalomra koncentráló, nemrég alapított londoni könyvkiadó, a Stork Press gondozásában. Mindeközben a regény tengerentúli jogaira is lecsapott már egy amerikai kiadó.
A fiatal írónő május 16-án a londoni British Libraryben megrendezett Európai Irodalmi Est egyik meghívottja volt, könyvének angol kiadása a Manchesteri Irodalmi Fesztiválon mutatkozik majd be. A Stork Press egyik alapítója, Joanna Zgadzaj válaszolt kérdéseinkre.
– Hogyan találtak rá a magyar szerzőre, és miért ezt a művét választották?
– Lengyel fordításban olvastam Noémi könyvét, és imádtam. Akkor még nem volt angol nyelvű részletünk a könyvből, de elmeséltem az egész sztorit Nancy Robertsnek, a társamnak, és úgy döntöttünk, kapcsolatba kell lépnünk a szerzővel. Noémi egyike volt az elsőknek, akikkel szerződést kötöttünk, és ennek elmondhatatlanul örültünk. Jernének és az ő vámpír nagymamájának a története rendkívül magával ragadó, mi pedig szerettük volna egy olyan erős művel indítani az első sorozatunkat, ami szélesebb olvasóközönséget csábít Noémihez. A Finnugor vámpírt már most kiválasztották a londoni British Libraryben megrendezett Európai Irodalom Éjszakájára, a Londoni Könyvvásár alatt sikerült eladnunk a regény jogait az Egyesült Államokba és Kanadába, a könyv bemutatója pedig bekerült a Manchester Irodalmi Fesztivál programjába, egyszóval a mű már az októberi megjelenése előtt komoly sikereket ért el. A jövőben több könyvet is szándékunkban áll megjelentetni Szécsi Noémitől.
– Milyen olvasói elvárásokat kell teljesítenie a Finnugor vámpírnak, hogy sikeres legyen? Milyen esélyei vannak egyáltalán egy magyar regénynek a szigetországban?
– Nehéz általánosítani egy adott ország irodalmával kapcsolatban, mivel a siker a szöveg saját értékein múlik. Számtalan beszélgetést folytattunk könyvkereskedőkkel, és a többségük ugyanazt állítja: ami igazán számít, az a történet. Noémi Finnugor vámpírja máris hatalmas érdeklődést váltott ki, és ez döntő fontosságú az októberi megjelenést megelőző hírverésben.
 |
| Már a megjelenés előtt komoly sikereket ért el az Egyesült Királyságban Szécsi Noémi könyve Joanna Zgadzaj és Nancy Roberts |
– Említette, hogy a mű jogait megvette egy amerikai kiadó is. Milyen hatása lehet ennek Szécsi karrierjére?
– A Marion Boyars kiadó keresett meg bennünket azért, hogy megszerezzék a könyv jogait az Egyesült Államokban és Kanadában. 2013-ra tervezik a megjelentetését a tengerentúlon. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos lépcsőfok Szécsi Noémi karrierjében, hiszen az észak-amerikai piac sokkal nagyobb az angliainál, ami remélhetőleg nagyobb eladást is jelent majd. Catheryn Kilgarriff a Marion Boyars kiadótól nagyon lelkes, ami a könyvet és a Noémival való közös munkát illeti. Szorosan együttműködünk vele a Finnugor vámpír bevezetésén a köztudatba mind az Államokban, mind nálunk. Meggyőződésünk, hogy a Marion Boyars segít majd nekünk sikerre vinni a könyvet.
– Milyen elvárásaik vannak velük, illetve általában a szerzőkkel szemben? Mi alapján választanak, túl azon hogy valamelyik közép-európai nyelven alkossanak?
– Számos út létezik, melyeken keresztül az adott könyvekhez és a szerzőkhöz eljutunk. A fordítók nagyon fontosak számunkra, gyakran küldenek ízelítőket vagy ajánlanak olyan köteteket, melyeket érdemes megismernünk. Lengyel születésű vagyok, ezért számos lengyelre lefordított szöveghez hozzáférhetek. A kulturális intézetek és a külföldi kiadók is küldenek nekünk anyagokat. Elfogadunk meg nem rendelt kéziratokat is, ami ritkaság az Egyesült Királyság könyvpiacán, nagyon kevés kiadó nyitott az ilyen ajánlatokra. Számos olyan színvonalas irodalmi folyóirat létezik, melyekben időnként olvasunk egy elbeszélést vagy egy adott szerzőről, könyvről szóló anyagot, és ha felkelti az érdeklődésünket, akkor kapcsolatba lépünk velük, hogy jobban megismerhessük a munkájukat. Mielőtt döntést hozunk egy könyv kiadásáról, bele kell szeretnünk a szövegbe. Száz százalékig biztosnak kell lennünk abban, hogy na, ez az. Az Egyesült Királyság egyike a legbonyolultabb piacoknak, és az idegen nyelvből átültetett irodalom a megjelent könyvek öt százalékát sem teszi ki, úgyhogy teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy ki tudunk állni a könyv mellett. Igyekszünk minden lehetséges információt megszerezni az adott szerzőről, és ennek érdekében minden internetes megnyilvánulására odafigyelünk. Utasítottunk már el például jelentkezőt a szerintünk nem helyénvaló kommentjei miatt, melyek képesek lettek volna aláásni a kiadó és a többi, általunk kiadott szerző munkáját is. De a legfontosabb minden esetben az, hogy a történet ellenállhatatlan legyen.
– Beszéljünk a kezdetekről is. Könyvkiadót alapítani, ráadásul olyat, amely a közép-európai irodalomra összpontosít, merész lépésnek tűnik a mai nehéz időkben. Mi vitte rá erre?
– Azért döntöttünk a Stork Press megalapítása mellett, mert hiszünk a jó könyvek erejében. Persze bármilyen üzletbe belefogni merész vállalkozás ilyen válságos időkben, ezért nagyon óvatosak vagyunk. Már eddig is rengeteg segítséget kaptunk a legkülönfélébb intézményektől és személyektől, és nem csoda, ha nagyon izgatottak vagyunk a kiadó jövőre gondolva. Közép- és Kelet-Európának köszönhetjük a legérdekesebb irodalmi hangok némelyikét, a könyvkiadás fősodrában mégis eléggé alulértékelt maradt ez a két térség. Azt akartuk, hogy a Stork Pressnek erős identitása legyen a többi könyvkiadó között, így miután hosszan tanakodtunk a lehetséges irányokról, erre esett a választásunk. Az idegen nyelvről fordított irodalom esetében rendkívül fontos a különféle intézmények anyagi támogatása. Fordítási támogatások hiányában elképesztően nehéz egyszerre több könyvet kiadnia egy olyan kis kiadónak, mint a miénk, egész egyszerűen azért, mert nagyon drága mulatság. Már kaptunk résztámogatást a cseh kulturális minisztériumtól Petra Procházková Frišta című könyvének, valamint a Lengyel Könyvintézettől Grażyna Plebanek Nielegalne związki című regényének a megjelentetéséhez. Számunkra ez szintén bizonyíték arra, hogy mások elismerik és megbecsülik, amit csinálunk.
– Bonyolultnak nevezte az Egyesült Királyság könyvpiacát – de mit jelent ez a gyakorlatban?
– Óriási a versengés, egy kis kiadónak nagyon nehéz betörnie. A piacot a nagy könyvkiadók uralják, melyeknek megvannak a forrásaik a profi arculathoz és a nagyon drága hirdetésekhez. Egy kisebb kiadónak nagyon nehéz ennyi pénzt költenie a reklámra, ezért sokkal innovatívabbnak és válogatósabbnak kell lennie, amikor egy könyv kiadásáról dönt.
 |
| Szécsi Noémi
Fotó: Dévai Ákos |
– Nálunk is sokat beszélnek az e-könyvekről, de igazi áttörés ez idáig még nem történt. Mennyire formálta át a brit könyvpiacot a technikai fejlődés?
– Az e-könyv-piac nagyon gyorsan nő Nagy Britanniában. Becslések szerint mára az olvasók harminc százaléka rendelkezik valamiféle e-könyv-olvasóval, és vannak kiadók, amelyek eleve kizárólag e-könyveket jelentetnek meg. Minden könyvünk először puhakötésben jön ki, majd e-könyvként, mivel mi is elismerjük az e-könyv piacban rejlő hatalmas lehetőséget. Ez azt is jelenti, hogy a kiadványaink világszerte hozzáférhetők, hiszen az e-könyv előállítása és forgalmazása valóban az egész világra kiterjedhet, míg a fizikailag létező könyveket szükségszerűen elő kell állítani valahol és onnan továbbszállítani. Így hát az e-könyek csökkentik az előállítás és a forgalmazás költségét. A lényeg az, hogy minél szélesebb közönség számára váljék elérhetővé a könyv, bár persze a vásárlók azt is elvárják, hogy az e-könyvekért kevesebbet kelljen fizetni.
mno.hu – Szathmáry István Pál
