Összeesküvés-elméletek kedvelői, figyelem!
Szekér Nóra, a jó tollú, fiatal történész Titkos társaság című kötetében felgöngyölíti a Magyar Testvéri Közösség tevékenységét. Vagyis korabeli dokumentumok alapján lépésről lépésre nyomon követi a kommunista párt válogatott módszereit, amelyek az egypártrendszerhez vezettek.
„[…] azt a falrészt, mely határos Szent-Miklósy István vezérkari őrnagy dolgozószobájával, megfúrtuk. Az így nyert kis alagútnak egy kötőtűvel átszúrt résén a Szent-Miklósy lakásán történt eseményekről lehallgatás eszközölhető.”
A békeszerződés aláírásának előestéjén, 1947 elején vagyunk. Az egyezmény hivatalosan a szovjet katonai megszállás végét jelenti, legalábbis, ha a demokratikus viszonyokból indulunk ki. Ebben a helyzetben vajon milyen politikai taktikát választ az a kommunista párt, amelyik csak a szovjet hadsereggel a hátában tud érvényesülni? A demokratikus rendszer megszüntetésére készül…
Akár a kommunista párt véletlen szerencséjének is tekinthetnénk, hogy a legjobb pillanatban adódott egy „ügy”, amely megteremtette a politikai fordulathoz szükséges feltéteket. Gyanítható azonban, hogy a véletlen mögött akarat állt. A lehallgatások segítségével leleplezett Magyar Testvéri Közösség ugyanis óriási fogást jelentett a kommunisták számára: az „összeesküvés” mint ürügy alkalmat teremtett arra, hogy épp a demokrácia védelmének jelszavával likvidálják a nemkívánatos politikai csoportokat.
És mivel a legerősebb demokratikus tényező akkoriban a Kisgazdapárt volt, ezért az összeesküvés megszervezésével Kovács Bélát, a párt főtitkárát és Nagy Ferenc miniszterelnököt vádolták meg koncepciós perben. De nem is kizárólag az FKGP bomlasztása volt a cél, sokkal inkább az 1945 után megszülető rendszer demokratikus jellegének megszüntetése.
Fotó: Fortepan
Május 1-jei felvonulás Győrben 1947-ben
Mi tudható a Magyar Testvéri Közösségről? A titkos társaság az 1920-as évektől működött Magyarországon, és a magyar érdekek hathatósabb érvényesítését tűzte ki célul. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett a pártokban, társadalmi szervezetekben és intézményekben. Leleplezése tehát láthatóvá tett egy nemzetvédelmi összefogás jegyében szerveződő kapcsolatrendszert.
A Jaffa Kiadó Modern magyar történelem sorozatában megjelent kötet ugyanakkor ennél többről szól: egy titokzatos és sokféleképpen értelmezett társaságról és koncepciós perek sorozatáról, melyek során Donáth Györgyöt és Pünkösti Lászlót kivégezték, két hónap alatt kétszázhatvanan kerültek börtönbe, és 2450 fővel bővült az államvédelem nyilvántartása. A perkoncepció formálódásába a kommunista párt vezetői is bekapcsolódtak, állandó tanácsadóként jelen voltak a szovjet szakértők és a szovjet hatóságok is.
A nyomozás kapcsán kirajzolódó kép végső soron nem is a közösségről szól, sokkal inkább a kommunista diktatúra boszorkánykonyhájába enged betekintést. A perekben a Magyar Testvéri Közösség hatalmukat vesztett, dühös és korlátolt emberek gyülekezeteként körvonalazódik, akiknek a realitást nélkülöző összeesküvése az amatőrizmus minden vonását magán viselte. Ez a kép már a koncepció eredménye. S mivel egy titkos társaság önmagában is kellően kompromittáló, tevékenységéről ráadásul bármit el lehet mondani, hiszen működésének lényege, hogy azt nem dokumentálja, az érintettek körét lényegében csak az szabta meg, amit az aktuális politikai helyzet és a taktika megkövetelt.
Ma már vitán felül áll, hogy a közösség tevékenysége kapcsán kreált perek koncepciósak voltak, és hatalmi célt szolgáltak. A rendszerváltozás utáni szakirodalom egyhangúlag felmenti a Kisgazdapártot, Kovács Bélát és Nagy Ferencet a demokrácia megdöntésére irányuló vádak alól, és kimondja, hogy a bűncselekményt valójában a kommunista párt követte el: aktuális politikai céljainak eléréséért összeesküvést koholt, amelynek a valósághoz volt a legkevesebb köze.
Szekér Nóra szándéka, hogy írásában a kreált arculat mögé tekintve, hitelesen mutassa be a titkos társaságot és a Magyar Testvéri Közösség különböző korszakokban betöltött szerepét. A szerzőnek ráadásul megvan arra a képessége, hogy a legjobb bűnügyi történetekhez hasonlóan mindvégig fenntartsa az érdeklődést. S mert hihetetlenül izgalmasan tálalja a valóságot, ne lepődjenek meg, ha helyenként olyan érzésük támad, mintha nem is történelemkönyvet, hanem agyafúrt krimit olvasnának!
(Szekér Nóra: Titkos társaság – A Magyar Testvéri Közösség Története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2017, 297 oldal. Ára: 3490 forint)
Tóth Ida – www.magyaridok.hu
