Milyen lehet a zombivadász Ady Endre vagy Móricz Zsigmond?
Hogyan férnek össze a nyugatos alkotók a képregényekkel és a zombikkal? Többek között ezekre is választ kaphat az, aki ellátogat az Országos Széchényi Könyvtár Kép – Regény – Történet című kiállítására, mely július 26-ig tekinthető meg.
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Magyar Képregény Szövetséggel közösen mutatja be a magyar képregény történetét a május 14-én megnyílt Kép – Regény – Történet című kiállításával. A tárlat nemcsak a képregényre mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is – olvasható a könyvtár honlapján a tárlat bemutatója.
Bár a képregény mint műfaj kevésbé volt elterjedt Magyarországon, mint külföldön, mégis olyan neves írókig nyúlik vissza a műfaj, mint Jókai Mór. Az OSZK tárlatának célja éppen ezért a képregény sokszínűségének bemutatása. Így a látogatók nemcsak egy-egy klasszikus képregényt tekinthetnek meg, de beleshetnek a rajzolás folyamatába, megismerhetik a technikai eszközöket, adaptációkat, illetve a nagy ikonoktól kezdve megismerkedhetnek a kortárs képregény műfajával is.
 |
| Fotó: supernaturalmovies.blog.hu |
A tárlat különlegessége, hogy a lehető legteljesebben mutatja be a képregény és a klasszikus irodalom kapcsoltát. Így a Füles újság klasszikus, irodalmi adaptációira épülő szocialista képregénytől kedzve vonultatja végig a képregény és az irodalom kapcsolatát a klasszikus történetek adaptációin át egészen a kortárs feldolgozásokig, mint a Nyugat és a Zombik című legújabb sorozat. A kiállítás két nagyobb részre oszlik, egyrészt bemutatja az említett adaptációkat, másrészt megismerteti a látogatókkal a kortárs képregény helyzetét. Ez a két vonal pedig kifejezi azt a szemléletbeli változást, amely a képregény megítélésében az elmúlt években lezajlott. A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők. A tárlat mindemellett több érdekességre is felhívja a figyelmet: mi köze például Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz? Ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére? Mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregénykiállításon, és melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban?
A kiállításról, amely július 26-ig tekinthető meg, bővebb információ ITT olvasható.
Forrás: oszk.hu
