Szabadon felhasználhatóvá válnak az 1950-ben elhunyt alkotók művei
Megszűnik január elsejétől a szerzői jogi védettség azoknál az alkotásoknál, melyek utolsó élő szerzője 1950-ben hunyt el. Így bárkinek joga lesz felhasználni a korábban védett szellemi termékeket, melyek lehetnek akár zenék, filmek vagy könyvek. Olyan világhírű alkotások kerülnek így közkincsbe, mint George Orwell 1984 és az Állatfarm című művei, Edgar Rice Burrouhgs Tarzan-regényei, G. B. Shaw drámái, és Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiája.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog hazánkban és az Európai Unió szinte összes államában megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított hetven évig. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. A védelmi idő azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
