Csinszka megoldatlan rejtélyei.
A híres osztrák zeneszerző feleségéhez, Alma Mahlerhez, illetve Salvador Dalí „kenyereskosarához”, az orosz származású Gala Grindelhez hasonlítja Boncza Bertát Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvében, amely most második, bővített kiadásban jelent meg.
A szerző izgalmas kiindulási pontja az, hogy a múzsáknak különösen kedvezett a XX. század eleje, amikor a művészet és a művész szerepe jelentősen felértékelődött, és a nők is kezükbe vették sorsuk irányítását. Így az író nem pusztán Ady özvegyének életrajzát tárja elénk, és nem alkotóként igyekszik elismertetni az egyébként erős művészi hajlamokkal bíró asszonyt, hanem a vibráló személyiségű és kiterjedt kapcsolati hálójú múzsa leveleiből körvonalazódó életen keresztül mutatja be a századelő korát és gondolkodását.
Az alapötlet révén több személyre vetül fény új szögből: az özvegyi fátylát Ady temetése után hamar eldobó fiatal nő Babitscsal folytatott, kissé frivol kokettálása mai szemmel nézve komikus, ahogy a filozofikus költő az etikett előírásait mérlegelve óvatosan visszavonulót fújt. A levelezés prizmáján keresztül a vidéki Ady család is éles kontrasztban mutatkozik a nagyvilági Csinszkával szemben: Lajos, a sógor és „Édes”, az Endre által rajongva szeretett anya még a hagyatékból megmaradó konyharuhákért is ádáz küzdelmet folytattak – részben Berta csipkelődő provokációinak hatására.
Csinszka második házasságának mélyebb feldolgozásával Rockenbauer azt is bemutatja: tagadhatatlanul rányomta bélyegét a múzsa a festő munkájára is: az 1930-as évek Márffy Ödönjének – a hitvest is gyakran ábrázoló – alkotásait tekintette kora az életmű beteljesedésének.
Csinszka életén keresztül olyan kisebb jelentőségű, ám a puszta feltűnésükkel is érdekessé váló szereplők elevenítik meg a két háború közötti hazai látképet, mint Zsuka, Ady 102 éves kort elért, kissé maliciózus menyasszonya, a Márffynak is modellt álló Zdenka, az egzotikus femme fatale, aki Csinszka féltékenységét is felébresztette, valamint a román Vonyica és Bogyó, Boncza Berta hűséges házvezetőnője, illetve annak törvénytelen leánya.
A szerző Csinszka színes, sőt titokzatosan ellentmondásos személyiségét is több oldalról mutatja be, így kiderül, hogy a levelezést is művészetnek tekintő nőt alapvetően a szellemi, szinte plátói szerelem érdekelte, mintsem a testiség. Ugyanakkor még Márffynéként, lecsendesedettebb életet élve is egyfajta érzéki „kurvaéhségről” panaszkodott néhány levelében. Számos kérdőjel maradt még Csinszkával kapcsolatban, életének egyik utolsó rejtélyeként említi a szerző, hogy vajon a múzsa férjének öccse, Márffy Károly volt-e a néhány levélben említett titkos, nagy szerelme.
(Rockenbauer Zoltán: Csinszka, a halandó múzsa. Noran Libro, Budapest, 2017, 463 oldal. Ára: 3990 forint)
Kárpáti András – www.magyaridok.hu
