Életinterjú Szabad Györggyel - negyedszázad távlatából.
Sokan várták, hogy a rendszerváltás előttről kerülnek majd elő az asztalfiókban heverő, kiadásra váró művek. Aztán jött a nagy fanyalgás, hogy ez mégsem következett be. A sugallat szerint azért nem íródott semmilyen remekmű, mert a pártállami diktatúra kellően puha volt. És most itt van egy olyan könyv, Szabad György történészprofesszor életműinterjúja, amely hirtelen előbukkan negyedszázad távlatából, mert az azt felvevő újságíró most jutott hozzá, hogy leírja s kiadathassa.
Vagyis, amire álmában sem gondolt senki: a rendszerváltás utánról tűnik fel az ismeretlenségből egy, ez idáig parlagon heverő kézirat, amely olyan átfogó, a történelmi sorsfordulatokat, kataklizmákat megidéző képet ad a huszadik századról, amilyenre nincs sok példa.
Az Országgyűlés egykori elnöke, a két esztendővel ezelőtt elhunyt akadémikus látszólag nem tesz mást a kötetben, mint elmeséli 1991–92-ben életpályáját s az azt alapvetően meghatározó viharos, drámai fordulatokban bővelkedő időket. Ha az íróasztalokban nem hevert is annyi kincs, a fejekben azért voltak megíratlan emlékek. Az olvasó olyan egzakt, mégis lebilincselő elemzést kap, amely plasztikusan, néha fájdalmas pontossággal tárja fel az elmúlt évtizedek magyar és európai valóságát.
Szinte új műfajt teremt Szabad György és a beszélgetőtárs, Pavlovits Miklós, amelyet interjúregényként lehet aposztrofálni. Olyan epikai műfaj született, amely szó szerint elbeszéli az eseményeket, és írásos formát csak később ölt a történet. Értéke, hogy a szerzőtárs nem akar az előtérbe nyomakodni, kevésszer szólal meg.
A legérdekesebb a kötetben, hogy a tudós életének olyan időszakairól is képet nyújt, amelyeket a nagyközönség csak kevéssé ismerhetett. Családja történetéről, ifjúkoráról, korábbi életútjáról nem beszélt ilyen behatóan sehol. Így sokak előtt most válhat igazán világossá, milyen egyenes, megalkuvásoktól mentes életpálya az övé, ami egész családi hátteréből, neveltetéséből következik.
Forrás: MTI
Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke beszél a Parlamentben, az Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án
A polgári és nemzeti szemléletre predesztinálta szüleitől kapott útravalója. Szerényen alig szól arról, miként sikerült megszöknie a munkaszolgálatból, majd a szovjet fogságból. Illusztrálja humorát és a kommunista hatalom kétszínűségét, amikor az ötvenes évek eleji aspiránsi vizsgája kapcsán arról beszél: „Részletesen rákérdeztek háborús körülményeimre: hogyan sikerült a munkaszolgálatból, majd az orosz fogságból megszabadulnom. Mai napig sem tudom, melyiket számították pozitívumnak, s melyiket negatívumnak…”
Ez az elegáns irónia hatja át az egyetemi s tudományos pályájára való visszaemlékezéseit is. A tárgyszerű beszámolón átüt, milyen iszonyú küzdelmet kellett folytatnia, hisz nem volt hajlandó meghajlítani a gerincét sem 1956 előtt, sem a megtorlások idején, s forradalmi szerepvállalása, elkötelezettsége közismert volt. Ily módon körképet kapunk a Rákosi- és Kádár-kor torz tudományos közegéről. Amikor az állami díjakra jelöléseknél, a gyorsított akadémiai taggá választásoknál a tudás helyett a pártpolitika, a „haladó” irány kiszolgálása vitte a prímet. Szabad György nem hivalkodik azzal, hogy eredményeit nem az állampárt segítségével, hanem annak ellenére érte el, mert – bár erőteljesen nyomás alá helyezték – nem állt kötélnek, nem lépett be a kommunista pártba. A diákság körében kivívott nagy népszerűségében ez a hajlíthatatlanság jelentősen közrejátszott.
A volt házelnök ugyanis elsősorban hatalmas tudású tanár volt. Átüt a könyv lapjain, hogy minden helyzetben legfontosabb volt számára az ismeretek átadása és az események helyes mederbe terelése. Ezt teszi e kötet révén a mában is, hisz olyan igazságokat közvetít a jelen kihívásaival kapcsolatban, amelyek jó megoldásokhoz vezetnek.
Például azt az egyre aktuálisabb kossuthi gondolatot, hogy a nemzeti államok megszerveződése nem a nacionalizmus uralomra jutását fogja jelenteni, hanem – ezeknek éppen a külső hatalmi fenyegetettsége folytán – a kis államok testvériesülését mozdítja elő.
(Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig. Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991–1992. Magvető Kiadó, Budapest, 2017, 288 oldal. Ára: 3299 forint)
Megyeri Dávid – www.magyaridok.hu
