„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.”
„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.
1.
Madách Imre családja egészen a 13. századig vissza tudta vezetni a származását. Az ember tragédiájának írója nemesi családban látta meg a napvilágot, idősebb Madách Imre és Majthényi Anna elsőszülött fiaként.
2.
Imre zárkózott fiú volt, mivel szülei kastélyában töltötte gyermekéveit Alsósztregován, és nevelői vezették be a tudományokba. A családi körön kívül nem is igazán volt társasága. Visszahúzódó magatartását csak tovább növelte, hogy korán elvesztette édesapját.
3.
Az ifjú összesen hat idegen nyelvet tanult meg, így németül, szlovákul, franciául, angolul, latinul és ógörögül is tudott, és már ezekben az években is tollat ragadott.
4.
Már nagyon fiatalon, 15 évesen lapszerkesztésen gondolkozott. Öccsével, Pállal együtt hetilapot írt Litteraturai Kevercs címmel, melynek elsőszámú olvasói a családtagok voltak. Emellett természetesen olvasta az akkori folyóiratokat és a magyar költők verseit is.
5.
Madách évfolyamtársa volt az egyetemen Andrássy Gyula és Lónyay Menyhért. Pestre 1837 őszén került, amikor beiratkozott bölcsészetet tanulni, a második évben azonban már jogot hallgatott. A fiatal, visszahúzódó fiú az egyetemi évek alatt kinyílt, diáktársaival kéziratos lapot szerkesztett, úszott, vívott, festett, zongorázott, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain.
6.
A fiatalembert a szerelem is megtalálta. Diáktársának húgába, Lónyay Etelkába szeretett bele, aki első verseinek múzsájává vált. Nem csoda, hogy ekkor jelentek meg első művei is a Honművészben, majd az első kötete is: a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok. Később azonban édesanyjával és testvéreivel visszautazott Nógrádba, és magánúton folytatta és fejezte be tanulmányait.
7.
Ügyvédi vizsgája után, 1843-ban Nógrád megyében tiszteletbeli aljegyző lett, majd 1844-től táblabíró, végül élelmezési főbiztos. Az írást azonban ekkor sem hagyta abba, alkotott verseket, elbeszéléseket, esztétikai értekezéseket és hat drámát is.
8.
A szerelemben nem volt szerencséje. Feleségét, Fráter Erzsébetet 1845-ben vette el anyja akarata ellenére. A két asszony később sem kedvelte meg egymást. Bár Madách eleinte boldognak érezte magát családja körében, csesztvei birtokán, a szabadságharc idején kiújult régi szívbaja, és ágynak esett, a forradalom leverése után pedig elfogták. Távollétében felesége megcsalta. Hazaérve hűtlenségen kapta őt, ezért a családi béke odalett, és 1854-ben elváltak. Madách ezután édesanyjával élt, csalódása és magánya elől pedig ismét az írásba menekült.
9.
Szintén érdekesség, hogy a Madách- és a Fráter-család rokonságban állt egymással, Imre és Erzsébet vérrokonok voltak, egész pontosan Madách a nyolcadfokú unokahúgába szeretett bele.
10.
A szabadságharc leverése után Madách befogadott egy politikai üldözöttet: Rákóczy Jánost, Kossuth titkárát, és amikor lebukott, elfogták és majdnem egy teljes évig fogságban tartották. A vizsgálat végén bizonyítékok híján elengedték, de Pesten kellett maradnia felügyelet alatt.
11.
Az ember tragédiájának az első vázlata már a fogság alatt elkészült Lucifer címmel. A második változatot magával vitte Pestre is, ahol Arany János véleményét kérte ki. A mű hatalmas sikert aratott a Kisfaludy-társaságban, és megjelenése után rögtön taggá is választották Madáchot. Népszerűsége pedig azóta, az elmúlt 150 évben is töretlen, számtalan nyelvre lefordították, hazánkban pedig egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak.
12.
A mű olyan kérdéseket tesz fel, amellyel mindannyian találkozunk életünk során. Az egész emberiség sorsával foglalkozik, miközben személyes történetünket is felfedezhetjük lapjain. Az életrajzírók szerint Madách Imre saját élettörténetét mesélte el benne. Ahogy Palágyi Menyhért fogalmazza meg Madách Imre élete és költészete című 1900-ban kiadott könyvében: „Madách Imre életrajza legjobb s legrészletesebb magyarázata az ő főművének, mert e műben ő tudatosan egész élettörténetét foglalta össze a maga sajátos, önalkotta költői módszerével.”
13.
Az ember tragédiáját Angliában Virginia Woolf és férje Leonard Woolf adta ki saját kiadójukban, amelyet Hogarth Press néven indítottak 1917-ben.
14.
Madách Imre és felesége életével regényekben is találkozhatunk. Harsányi Zsolt három kötetes regényt írt Madách életéről Ember küzdj’… címmel, Mohácsi Jenő pedig Fráter Erzsébet alakját ragadta meg Lidércke című regényében. L. Kiss Ibolya szintén regényben örökítette meg a feleség életét Erzsi tekintetes asszony címmel.
15.
Utolsó, rendhagyó pontként szintén olvasnivalót ajánlunk: a Madách Irodalmi Társaság oldalát, ahol még többet olvashatunk Az ember tragédiája írójáról és felesége életéről is.
Összeállította: Wéber Anikó
